A mesterséges intelligencia (MI) technológiai fejlődése ellenére a közhangulat romlik: egyre többen kételkednek abban, hogy az MI valóban jobbá teszi mindennapjaikat. Szerdai beszámoló szerint az Axiosnak eljuttatott információk fényében a National Republican Senatorial Committee (NRSC) memo küldött az amerikai vezető MI-vállalatoknak, figyelmeztetve, hogy az USA-ban tervezett adatközpontok építése gyengítheti a párt esélyeit egy fontos ohioi választáson.
Közvélemény: több aggodalom, kevesebb bizalom
A Pew Research friss tanulmánya szerint az amerikaiak egyre inkább aggódnak az MI terjedése miatt: a megkérdezettek 52%-a mondta, hogy „inkább aggódik, mint izgatott” az MI mindennapi használata miatt, szemben a 2021-es 37%-kal. Egy CNBC-felmérés 18–34 éves korosztályt vizsgálva azt találta, hogy kilenc ismert MI-vezető névvel szembesülve a többség nem bízik abban, hogy ezek a személyek „felelősen fognak cselekedni” az MI ügyében. Egy májusi Economist/YouGov közvélemény-kutatás szerint pedig az amerikaiak több mint 70%-a gondolja úgy, hogy az MI túl gyorsan fejlődik.
Gazdasági hatások és helyi ellenállás
A közvélemény elutasítása már üzleti következményekkel is jár. A Wall Street Journal ezen a héten arról írt, hogy a technológiai cégek PR-válsággal néznek szembe az amerikai adatközpontépítési terveik miatt, ezért hajlandóak jobb helyi feltételeket kínálni: munkalehetőségekre vonatkozó garanciákat, tiszta vízbevonásokat és más ösztönzőket. Egy esetben egy louisianai járásban tanári bónuszok formájában 50 000 dolláros egyösszegű kifizetést is felajánlottak.
Az általános séma az, hogy a fogyasztók nem látják, miként javítja az MI az életüket, miközben a költségek egy részét rájuk hárítják. Ez különösen érzékenyen érinti az ágazatot, amely több száz milliárd dollárt vont be az MI elkerülhetetlenségének ígéretével: a befogadó közvélemény elpártolása így üzleti problémává válik, nem csupán PR-kérdéssé.
Miben látják az emberek az MI-t — és mi okozza a távolságtartást
A fogyasztók sokszor szűkebb értelemben értelmezik az MI-t: chatbotokként vagy MI-vezérelt keresési élményként (például az MI-vel átalakult Google). Számos termékbe — e-mailtől a TV-kig — épülnek MI-funkciók, gyakran a felhasználók kívánsága nélkül. Sokak szemében az MI eszköznek tűnik, amely segít a csalásban (például diákok körében), vagy olyan tartalmak létrehozásában, amelyek korábban emberi kreativitás eredményei voltak: képzőművészet, videók, zene és írott szövegek.
Ezért nem meglepő, hogy az MI körüli fogyasztói visszacsatolás erősebb lehet, mint amit más, korábban forradalmi technológiáknál láttunk (például az iPhone, a személyi számítógép vagy az internet hasonló elterjedtségi szinten).
Visszatérés a régi technológiákhoz és offline trendek
A fogyasztói trendek részben ellentétesek a várt kiigazodással: különösen a fiataloknál látható az érdeklődés a retro technológiák iránt — „butatelefonoktól” és egyszerű kompakt kameráktól a kazettás lejátszókig és CD-kig. Az MI-tól és algoritmusoktól mentes klasszikus iPodok például magas árakon kelnek el az eBay-en. Emellett olyan hagyományos hobbiak, mint a foltvarrás, kötés, kirakósok, kártyajátékok és a Mahjong ismét népszerűek, és személyes találkozók, futóklubok gyakran felülmúlják az online társkeresést.
Az iparág reagál: termékek és kommunikáció kérdése
Egyesek Silicon Valley-ben úgy vélik, hogy a gond üzenetközvetítési hiba: ha az vezetők jobban elmagyaráznák az MI előnyeit, a közönség talán kedvezőbben fogadná. A valóság azonban az lehet, hogy a fogyasztók már elég jól értik az MI működését, de úgy érzik, hogy az előnyök nem kompenzálják a hátrányokat. Ha a várt haszon nem magasabb bérek vagy csökkentett munkaidő formájában jelentkezik, hanem inkább a munkahelyek elvesztésének fenyegetése és kevésbé meggyőző MI-funkciók (például összegzett weboldalak vagy „beszélő” tévék), a szkepticizmus tovább mélyül.
Vállalati vezetők elismerik a bizalmi válságot
Néhány iparági vezető kezd tudomást venni a problémáról. Brian Chesky, az Airbnb vezérigazgatója egy közelmúltbeli podcastban azt mondta, hogy az MI elleni visszhang valós, és nagyrészt abból fakad, hogy az ipar nem szállít olyan termékeket, amelyeket „átlagemberek” szeretnének és valódi hasznukat látnák — például megfizethető, azonnali orvosi szolgáltatásokat.
Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója egy X-posztban ezt a hétre elismerte, és a közvélemény negatív megítélését „nagy problémának”, alapvetően „bizalmi válságnak” nevezte. Szerinte az emberek nem bíznak a vállalatokban, kormányokban vagy a technológiai iparban, mert gyanítják, hogy „valami új módot találnak arra, hogy lehúzzák őket”. Megoldásként azt javasolta, hogy az iparának teljesítenie kell az MI ígéreteit — például komoly egészségügyi áttöréseket, mint a rák gyógyítása.
Következtetés
A jelenlegi adatok és a vezetői nyilatkozatok alapján az MI-val kapcsolatos közbizalom csökkenése immár több mint PR-probléma: intézkedéseket és termékfejlesztést követel meg, amely valódi, széles körben érzékelt előnyöket hoz a felhasználóknak, ha az ipar kívánja elkerülni a hosszabb távú üzleti károkat.
