Megyeri Jonatán rabbi szerint a mesterséges intelligencia (AI) hatása az emberiségre vetekedhet a könyvnyomtatáséval, és jelenleg még csak az előszobájában járunk ennek a technológiai forradalomnak. A rabbi a podcast állandó szakmai vendége, Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora mellett beszélgetett a változások természetéről és következményeiről.
A technológia morális semlegessége és az emberi felelősség
Megyeri hangsúlyozza, hogy a zsidó vallási gondolkodásban nincsen központi, mindenre kiterjedő vezetés, amely egységes állásfoglalást adna az AI-ról; ugyanakkor a központi etikai tétel hasonló: egy technológia önmagában nem jó vagy rossz. Az új eszköz lehetőséget teremt jó és rossz célokra is, így a végső felelősség mindig az emberé.
Ugyanakkor az AI egy fontos ponton különbözik korábbi találmányoktól: a rendszerek egyre önállóbbá válása miatt csökkenhet az emberi irányítás szerepe. Ez már nem csupán technikai, hanem morális kérdés is — meg kell határozni, meddig adunk át döntéseket algoritmusoknak, és mely ponton ragaszkodunk a felelősség emberi megtartásához.
Hogyan alkalmazkodott a zsidó jog korábban?
A technológiai alkalmazkodás a vallásban nem ismeretlen: Megyeri a szombati szabályok példáját hozza, amelyek kapcsán a zsidó jog reagált az elektromosság, az időzítők és később a LED-technológia megjelenésére. A megközelítés nem az automatikus elutasítás, hanem annak vizsgálata, mely szabályokat érint az újítás, milyen veszélyeket hordoz, és hogyan lehet úgy használni, hogy a vallási keretek megmaradjanak. Szerinte hasonló vizsgálat szükséges majd az AI és a háztartási robotok esetében is.
Kiválthatja-e az AI a rabbit vagy a lelki vezetőt?
Megyeri szerint az AI képes utánozni viselkedési és gondolkodási mintákat, és akár empatikusnak tűnni, de az emberi lélek egyediségét nem tudja lemásolni. Emiatt a lelki segítséget nyújtó emberekre, így a vallási vezetőkre hosszabb ideig szükség maradhat.
A gyakorlati, ténykérdésekre adott válaszok viszont könnyen automatizálhatók: egy vallásjogi szabályra az AI idővel megfelelő választ adhat. Más jellegű problémák — például házassági, gyermeknevelési vagy üzleti konfliktusok — azonban olyan helyzetek, ahol több jogos érték ütközik, és fontos ismerni az érintettek személyét és a kontextust. Ilyen esetekben az emberi szakértő vagy rabbi szerepe abban áll, hogy nem csak általános adatokat lát, hanem a konkrét embert és élethelyzetet is.
AI, képernyőidő és a felszabaduló idő kihívása
Az AI az egyik legértékesebb erőforrásunkból, az időből is egyre többet szabadíthat fel. Megyeri felhívja a figyelmet: ha az automatizáció több szabadidőt eredményez, nem mindegy, hogyan töltjük azt. A mobiltelefonok példáját említi: bár sok időt takarítanak meg, valójában gyakran órákat töltünk a képernyő előtt.
A képernyőidő vagy AI-használat egészséges mértékét illetően nincs univerzális, mindenki számára alkalmazható szám. Ezért fontos a személyre szabott megítélés, amelyhez emberi megértés és tapasztalat szükséges.
Ki határozza meg az AI morális határait?
Megyeri szerint nem szerencsés, ha az AI-cégeket irányító, nagy hatalommal bíró vezetők egyedül határozzák meg a technológia morális határait. Javasolja, hogy vallási vezetők, filozófusok, orvosok, mérnökök és más szakemberek is vegyenek részt a döntéshozatalban. Az önvezető autók döntési dilemmái jól illusztrálják a problémát: ha minden lehetséges döntés valamilyen tekintetben káros, mely értékrend alapján döntsön a rendszer?
A beszélgetés témái (időbélyegekkel)
- Mit mond a zsidó gondolkodás a mesterséges intelligenciáról? (01:08)
- Technológiai fejlődés, sábát és alkalmazkodás (05:52)
- Kiválthatja-e az AI a rabbit? (14:16)
- Amit az AI még nem tud: emberi lélek, empátia és valóság (20:40)
- AI, képernyőidő és az egészséges mérték kérdése (25:04)
- AI vagy emberi tanácsadás? (30:53)
- Üzleti tapasztalat és vallási vezetői szerep (37:19)
- Ki húzza meg az AI morális határait? (39:46)
Fotó: Frame Stock Footage
A podcast teljes adását és korábbi epizódjainkat a kiadó csatornáján lehet megtekinteni vagy meghallgatni.
