Szeptember 20-án a „Buchodi” néven azonosított kutató ismertette megfigyeléseit, amelyek szerint OpenAI hirdetési kódja több információt gyűjt, mint amit a hagyományos hirdetési technológiák szoktak. A vizsgálat szerint partner online áruházak visszajelzéseket küldenek arról, hogy mit böngészik és mit vásárolnak a felhasználók, és ezeket az adatokat összekapcsolják a ChatGPT-fiókokkal.
Mit állít a kutató
- Buchodi azt közölte, hogy az OpenAI-hoz érkező adatok jelölve vannak a felhasználói ChatGPT-fiókokhoz.
- A bemutató során a kutató bizonyította, hogy az adatcsomagok megérkeznek az OpenAI rendszerébe. Nem állította viszont, hogy bizonyította, pontosan mit őriz meg vagy hogyan dolgoz fel ezekből az OpenAI.
Miben különbözik ez a hagyományos hirdetési technológiától
A hagyományos hirdetési hálózatok — például a Google és a Meta rendszerei — főként a böngészési tevékenység alapján jelenítenek meg célzott hirdetéseket a felhasználók számára. A Buchodi által ismertetett mechanizmus ennél többre utal: a partnerboltok konkrét böngészési és vásárlási eseményeiről küldenek információt, amelyeket a kutató szerint a ChatGPT-fiókhoz kötnek.
Mit bizonyított és mit nem a bemutató
A kutató demonstrációjában bemutatta, hogy az adatok megérkeznek egy OpenAI-címre vagy végpontra. A vizsgálat nem szolgáltatott bizonyítékot arra nézve, hogy az OpenAI milyen hosszú ideig tárolja ezeket az adatokat, milyen belső feldolgozást végez rajtuk, vagy hogy az adatokat ténylegesen értékesítik-e vagy felhasználják-e felhasználói profilok létrehozására.
Miért fontos ez
Ha az állítások helytállóak, ez az adatokhoz és a felhasználói profilalkotáshoz kapcsolódó gyakorlatok új dimenzióit nyithatja meg: nemcsak azt lehetne követni, mit vásárolnak az emberek, hanem azt is, hogy milyen döntési kontextusban vagy miért választottak egy terméket. A Buchodi által használt kifejezések és a sajtókommentárok különböző etikai és adatvédelmi aggályokat vetnek fel, bár a kutatás nem minden részletet bizonyított.
Következő lépések és kérdések
A bemutató után nyilvánvaló, hogy további, részletes vizsgálatok szükségesek annak megállapítására, hogy:
- pontosan mely adatmezők kerülnek továbbításra;
- mennyi ideig tárolódnak az adatok az OpenAI rendszereiben;
- milyen belső felhasználási célokra dolgozzák fel őket; és
- létezik-e bármilyen adatértékesítési gyakorlat vagy harmadik féllel történő összevonás.
Amíg ezekre a kérdésekre nem érkezik nyilvános, dokumentált válasz, az olyan demonstrációk, mint Buchodié, fontos támpontot adnak az adattechnikák átláthatóságáról és az azokkal kapcsolatos kockázatokról.
