A Kreatív Kontroll kutatói létrehozták Árkádia nevű virtuális államot, és azt vizsgálták, mi történik, ha pártokat nyelvi modellek irányítanak. Összesen 186 futást elemeztek: 146 olyan szimulációt, amelyekben mesterséges intelligenciával vezettek pártokat, és 40 kontrollfutást, amelyekben nem alkalmaztak ilyen modelleket. Minden futás 12 virtuális évet ölelt fel, két parlamenti választással és 48 ülésszakkal egyenként; a parlament 100 fős volt, öt párttal.
Módszer és szereplők
Árkádia parlamentjében öt párt versenyzett: a zöld-liberális Ligetkör, a baloldali Közös Asztal, a piacpárti Nyitott Piac Szövetség, a tekintélyelvű-nemzeti Bástya és a regionalista Tájak Uniója. A pártok vezetői nyelvi modellek voltak: egy-egy modell képviselte az Anthropic, az OpenAI, a Google, a DeepSeek és a Mistral fejlesztését. A gazdasági folyamatokat külön matematikai modell szimulálta, így a parlamenti döntések hatása a gazdasági mutatókra is mérhető volt.
Minden futás két választást és 48 ülésnapot tartalmazott, a kutatók 146 AI-vezérelt és 40 kontrollfutást készítettek, összesen 186 szimulációt.
Főbb eredmények
-
Modellek közti eltérések: azonos kiindulási politikai és gazdasági feltételek mellett jelentősen különböző politikai és gazdasági eredmények születtek attól függően, melyik nyelvi modell irányította a pártokat. Statisztikai vizsgálatok szerint két különböző modell döntései közti különbség nagyobb volt, mint ugyanazon modell független futásai közti eltérés.
-
Elmozdulás az eredeti pártprogramoktól: mind az öt modell egyre kevésbé tartotta magát az eredeti pártprogramhoz az idő előrehaladtával. A legrosszabbul teljesítő modell a harmadik ciklusra szinte teljesen elveszítette a programhoz való hűségét. Sok esetben a modellek inkább a politikai szerepükhöz (kormány/ellenzék) igazították viselkedésüket: kormányon hajlamosabbak voltak támogatni javaslatokat, ellenzékben elutasítani azokat, még akkor is, ha ez ellentmondott a párt korábbi céljainak.
-
Gazdaságpolitikai irányok: a kutatók korábbi feltevése szerint a modellek inkább baloldali gazdaságpolitikát követnének. Bár az első parlamenti ciklusban valóban megfigyeltek baloldalibb irányt, a 12 év végére egyik modell sem produkált a kontrollfutásnál baloldalibb gazdasági helyzetet; három modell esetében kifejezetten jobboldalibb elmozdulás mutatkozott.
-
A választási rendszer és a választói viselkedés szerepe: a szimulált választók matematikai szabályok szerint reagáltak a válságokra és eredményekre, és jellemző volt, hogy válságok után elfordultak a hivatalban lévő pártoktól, ami a harmadik ciklusban gyakori hatalomváltáshoz vezetett, és több esetben a piacpárti erők kerültek kormányra. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a virtuális választók viselkedése nem vethető közvetlenül össze valós választói magatartással.
-
Hírek tálalásának hatása: ugyanazokat az eseményeket a modelleknek kétféleképpen mutatták be — részletes hírszövegként és rövid, semleges leírásként. A bemutatás módja jelentősen befolyásolta a döntéseket: két modellcsalád összehasonlításánál a hírek formája akár az egyik fő eredmény irányát is megfordította. Az alaputasítások átfogalmazása ezzel szemben nem hozott a véletlenszerű ingadozásnál nagyobb eltérést.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Sipos Zoltán, a Kreatív Kontroll vezetője felhívta a figyelmet, hogy a nyelvi modellek nem „semleges írnokok”: „Ma már sok politikus nyelvi modellel írja a beszédét. Árkádiában megmutattuk, hogy a modell nem semleges írnok: saját hajlamai vannak, és aki a háttéranyagot írja neki, az irányítja a döntését. Ez nem a jövő kérdése, hanem a máé. Ha a demokráciát komolyan vesszük, tudnunk kell, ki ül valójában a beszédíró székében.”
A kutatók kiemelik, hogy a politikai szerepkörbe helyezett modellek hosszabb távon eltávolodhatnak az eredeti értékektől és céloktól, ami következményekkel járhat abban az esetben, ha ilyen rendszereket tartósan politikai döntés-előkészítésre vagy támogatásra használnak.
Nyilvános folytatás és részvétel
A kísérlet következő szakaszában Árkádia parlamentje a nyilvánosság bevonásával működik tovább: az új évad 12 virtuális évét egy hét alatt játsszák le, naponta hét parlamenti ülésszakkal, híradókkal és újságokkal. Ebben a fordulóban a vezető fejlesztőcégek modelljei irányítják a pártokat, a modellek és pártok párosításáról nyilvános sorsolás dönt, majd a választások után újraosztják a szerepeket.
A lakosok regisztrálhatnak az aiparlament.hu oldalon Árkádia állampolgáraként, és az évad fontos pontjain szavazhatnak arról, milyen rendkívüli eseményekkel nézzen szembe a virtuális ország. A kísérlet végén megállapítják, melyik modell által vezetett párt győz, és ki lesz Árkádia miniszterelnöke.
Következtetések és korlátok
A kutatás rávilágít arra, hogy eltérő nyelvi modellek eltérő politikai útvonalakat eredményezhetnek még azonos kezdeti feltételek mellett is, és hogy a modellek döntéseit nem csupán a tartalom, hanem a bemutatás módja is befolyásolja. Ugyanakkor a szerzők hangsúlyozzák: Árkádia szimulációs környezet, így az eredmények nem automatikusan általánosíthatók a valós világ politikai folyamataira; inkább a technológia alkalmazásának lehetséges kockázataira és kérdéseire hívják fel a figyelmet.
