Bill Gates által alapított TerraPower idén tervezi bejelenteni első adatközpont-projektjét, írta a Bloomberg. A vállalat nem nevezte meg a konkrét ügyfelet; januárban viszont bejelentette, hogy a Meta megállapodott nyolc Natrium erőmű megvásárlásáról. A most bejelentésre váró adatközpont 2027-ben kezdheti meg a kivitelezést, és ez lenne a TerraPower második erőműve — az első jelenleg is épül Wyoming államban.
Mi a kihívás az adatközpontok energiaellátásában?
Az AI-t futtató adatközpontok terhelése gyorsan változik: a GPU-k terhelésfüggő feladatok közben hirtelen növelhetik vagy csökkenthetik az energiafelvételt. Az ilyen kilengések miatt a hagyományos gáz-alapú turbinaegységek is műszaki problémákkal szembesültek, és a terheléskiegyenlítéshez nagyméretű akkumulátortelepeket alkalmaznak, ami tovább növeli a költségeket.
Miért számít a TerraPower megközelítése?
A nukleáris erőművek, köztük TerraPower reaktorai, legjobban állandó, teljes terhelésen üzemelnek: az Egyesült Államokban a nukleáris blokkok kapacitáskihasználtsága átlagosan 92,5%, azaz a legtöbb időben maximális teljesítményen termelnek. A meglévő reaktorok lassan szabályozhatók, óránkénti arányra vetítve nagyjából a névleges teljesítményük 5%-át tudják növelni vagy csökkenteni percenként, a National Laboratory of the Rockies adatai szerint. Az új kis moduláris reaktorok (SMR-ek) valamivel gyorsabban reagálnak, nagyjából 10%/perc sebességgel, de még ez sem ideális, mert kevesebb termelés általában alacsonyabb bevételt jelent.
Ezen túl a nukleáris energiatermelés tőkeköltsége (capex) a legmagasabb a különböző technológiák között, ezért a fejlesztők számára kulcsfontosságú, hogy az erőműveket minél magasabb kihasználtsággal működtessék. A startupok abban bíznak, hogy az SMR-ek tömeggyártása csökkentheti a beruházási költségeket, de ennek bizonyítása és gazdasági hatása évtizedeket is igénybe vehet.
Molnósó-hőtároló: hogyan működik és miért előnyös?
A TerraPower Natrium reaktora (345 megawatt) egy olyan megoldást alkalmaz, amelyben a reaktor folyamatosan termeli a hőt, és a fölös hőenergiát egy nagy, olvadt nátriumtartályban tárolják. Ahelyett, hogy a reaktor gyorsan szabályozná a nukleáris teljesítményét, a cég az extra hőt tárolja; ha megnő az igény — például egy adatközpont rövid ideig több áramot vesz fel —, a tárolt hőenergia gyorsan előhívható, hogy több gőzt állítsanak elő és így növeljék a turbinák teljesítményét.
Ez a megközelítés kombinálja a nukleáris energia magas kapacitáskihasználtságát a termikus energiatárolás rugalmasságával, ami lehetővé teszi, hogy az erőmű hatékonyan illeszkedjen megújuló-energia-intenzív hálózatokhoz vagy közvetlenül adatközpontokhoz csatlakoztatva. Így a drága alapberendezések folyamatosan működhetnek, és a beruházás több működési órára oszlik el, javítva a pénzügyi megtérülést.
Miért számít ez a versenyben?
A TerraPower megoldása egy lehetséges előnyt jelent a többi új nukleáris szereplővel szemben, különösen azokkal, amelyeknél nincs beépített energiatárolás. A technológia célja, hogy egyszerre szolgálja a megújuló energiafolyamok rugalmassági igényét és az AI-adatközpontok változó terhelését — ez a kettős cél pedig versenyelőnyt adhat az AI-t kiszolgáló energiaipari projektek piaci versenyében.
