A mesterséges intelligencia terjedése átalakítja, mit tekintünk valódi tudásnak: ha az AI gyorsan és megbízhatónak tűnő válaszokat ad, csökken az emlékezetben tárolt információ értéke, miközben az ítélőképesség és a döntéshozatal fontossága nő. Ezt a gondolatot Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke fogalmazta meg egy interjúban.
Oktatási válasz: AI-alapműveltség az elejétől
Dietz szerint ezért már az oktatás kezdetétől célszerű kialakítani egy közös AI-alapműveltséget. Nem arról van szó, hogy teljesen betiltsák az AI használatát az iskolákban; a hallgatóknak megtanulniuk kell, hogyan használják ezeket az eszközöket, ugyanakkor időszakosan demonstrálniuk kell az alapok ismeretét mesterséges intelligencia nélkül is. A példa érzékletes: nem bíznánk olyan sebészre, aki operáció közben folyamatosan ChatGPT-t konzultál, de ugyanígy nem akarunk olyat, aki nem ismeri az AI-alapú diagnosztika vagy a robotsebészet lehetőségeit.
Mire készítsék fel az egyetemek a hallgatókat?
Az egyetemek szerepe gyökeresen módosul: már nem elég lexikális tudást közvetíteni. A munkaerőpiac azt várja, hogy a diplomások képesek legyenek megszerzett ismereteiket váratlan helyzetekben alkalmazni, problémákat meghatározni, döntéseket hozni és folyamatosan frissíteni a tudásukat. A diploma nem „készre jelentés”; az egyetemeknek olyan képzést kell adniuk, amely felkészít arra, hogy évekkel később olyan technológiákkal is tudjanak együtt dolgozni, amelyek ma még nem léteznek. Konkrét szoftverek oktatása helyett az alkalmazkodás, a kritikai gondolkodás és az együttműködés válhatnak kulcskészségekké.
A munkaerőpiac és a feladatorientált gondolkodás
A munkaerőpiacon is átalakulás látszik: a hagyományos munkaköröket egyre inkább feladatokban és problémákban érdemes meghatározni. Ahogy a nagy nyelvi modellek gyors, viszonylag jó válaszai széles körben hozzáférhetővé válnak, az „információ” értéke csökken, míg felértékelődik az, aki képes eldönteni, hogy az AI válasza használható-e. Ez egyszerre jelent veszélyt és lehetőséget a fiatalok számára: az AI automatizálhat belépő szintű, junior feladatokat, amelyek korábban karrierindító szerepet töltöttek be, de ugyanakkor felgyorsíthatja a tapasztalatszerzést és a tanulást háttértámogatás nyújtásával.
Mi számít ma önálló munkának?
Korábban az önállóság azt jelentette, hogy valaki minden segítség nélkül old meg egy feladatot. Ma elfogadott használni különböző eszközöket, köztük mesterséges intelligenciát; a kulcs, hogy a dolgozó értse a folyamatot, felismerje a hibákat és saját döntést hozni tudjon. Dietz szerint nem elegendő pusztán technikai eszközöket nyújtani: az egész társadalom szintjén kell újragondolni az oktatás, az intézmények és a munka világa működését, mert az AI már nem csak fizikai munkát segít, hanem maga az emberi elmét támogatja.
Ellenőrzés, megértés és beépített tudás
A kérdés tehát egyre kevésbé az lesz, használjuk-e az AI-t, és inkább az, hogy képesek vagyunk-e megérteni, ellenőrizni és valóban a saját tudásunk részévé tenni azt, amit az AI ad. Ennek megfelelően a számonkérések átalakítása is kulcskérdés: hogyan mérjük a készségeket egy olyan környezetben, ahol az AI használata a munka világában kötelező lehet?
A beszélgetés témái és időbélyegek
- Milyen AI-szakemberek vannak Magyarországon? (00:56)
- AI-alapműveltség: hogyan kellene átalakulnia az oktatásnak? (05:39)
- Milyen készségek kellenek az AI munkaerőpiacán? (09:52)
- Eltűnő munkakörök, fiatalok és az automatizáció (13:54)
- AI az egyetemen: mit használhat a hallgató, és mit kell tudnia önállóan? (20:26)
- Elbutít vagy tanít a mesterséges intelligencia? (27:21)
- Hogyan kell átalakítani a számonkérést? (31:30)
- Magyarország és az AI-korszak: mindent újra kell gondolni? (36:40)
A teljes adásban Dr. Dietz Ferenc és Aczél Petra, a Széchenyi István Egyetem kommunikációkutató professzora bővebben is kifejtik ezeket a pontokat.
