Több nagy amerikai cég egyre gyakrabban épít fogyasztói chatbotokat és segédeszközöket nyílt forráskódú és kínai fejlesztésű alapmodellekre, mert ezek jelentős költségmegtakarítást eredményeznek a zárt, tulajdonosi rendszerekhez képest.
Pinterest például a vállalat negyedéves beszámolóján kiemelte, hogy az open‑source modellek használatával jelentősen csökkentik az AI‑költségeket. Bill Ready, a Pinterest vezérigazgatója elmondta, hogy a nyílt forráskódú megoldások használata a cég szerint kevesebbe kerül, mint a zárt rendszerek — például Anthropic vagy OpenAI megoldásai — költségének 8%-a. A megtakarítások egy részét egy kínai fejlesztésű modellnek, az Alibaba Qwen‑nek tulajdonította, amelyet a Pinterest az adatain finomhangolt, és amelyet vásárlást segítő asszisztensekben és chatbotokban használnak.
Hasonló állításokat tett a DoorDash is, amely szintén kínai modellek használatával járó költségcsökkentésre hivatkozott. Ezek után több techcég — például Airbnb és Cursor — mellett most a DoorDash is kapott levelet az Egyesült Államok Képviselőházának egyes bizottságaitól, amelyek információt kérnek a kínai technológiák használatáról.
Miért fontos ez?
A nyílt forráskódú modellek használata ütközteti a költségtudatos vállalati vezetőket és a kormányzati aggályokat: a washingtoni döntéshozók biztonsági és nemzetbiztonsági kockázatokat emlegetnek, míg a vállalatok megtakarításokat és működési rugalmasságot látnak a nyílt modellekben. Ugyanakkor a fogyasztók számára egyre nehezebb megítélni, hogy egy márkával folytatott chatbot‑beszélgetés mögött amerikai vagy kínai fejlesztés áll‑e — pedig a közvéleménynek számít ez a különbség.
Egy Public First által júniusban készített felmérés szerint az amerikai válaszadók mindössze 9%-a bízik a kínai modellekben, míg 52% bízik az amerikai fejlesztésű modellekben. Az is felmerül, hogy egy chatbot válaszait a mögöttes modell rejtett torzításai alakíthatják, és kutatások mutatták ki kínai modellek esetén a cenzúra vagy torzítások jelenlétét.
Állami válaszok és vállalati magatartás
A törvényhozók erőteljes leveleket küldenek, és megfogalmazódott a korlátozások lehetősége is a kínai open‑source modellek használatára vonatkozóan. Az érvek között szerepel az a vád, hogy ezek a modellek egyes esetekben ellopják amerikai cégek szellemi tulajdonát, illetve hogy a modellek befolyásolhatnák a felhasználókat egy Peking‑központú nézőpont felé.
Ennek ellenére a vállalatok — legalábbis a vezetők és alapítócégek tapasztalatai szerint — eddig nem változtattak jelentősen álláspontjukon. Amit Jain, a Luma AI vezérigazgatója azt mondta: „Eddig semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a cégek magatartása megváltozott a kínai modellek használatával kapcsolatban. Addig, amíg világos iránymutatások nincsenek, nem várható nagy változás.”
Átláthatóság és a gyakorlat: a chatbotok nem árulják el az összetevőket
Újságírói tapasztalatok szerint a márkák chatbotjai ritkán árulják el, milyen konkrét modell hajtja őket; a szerző több tucat branded chatbotot próbált meg erre rákérdezni, és a legtöbb nem volt hajlandó pontos modellspecifikációt felfedni. Néhány példa:
- Kayak Ask AI, amelyet májusban indítottak, kezdetben úgy fogalmazott, hogy a Kayak „AI‑bűvészeinek” segítségével készült; Kayak később közölte, hogy a chatbot OpenAI technológiára épül.
- Hilton AI Planner, amelyet márciusban mutattak be, többszöri megkérdezésre is kitérő, elutasító vagy megszakító válaszokat adott politikailag érzékeny kérdésekre; a Hilton kommunikációja szerint ez az Anthropic Claude Sonnet modelljén és a vállalat saját tartalmán alapul, ami a tartalmi moderálás hagyományos szabályaival magyarázható.
A gyakorlatban sok chatbotnál különböző modellek kombinációja működik: egy olcsóbb modell gyors diagnosztikáért vagy moderációs vizsgálatért, míg egy fejlettebb modell a tényleges, bonyolultabb választ adja. Ez az összetett „AI‑stack” megnehezíti a teljes átláthatóság műszaki megvalósítását — ahogy Jain megjegyezte, bár jogunk van tudni, mi történik az adatainkkal, a gyakorlatban ez sokszor kivitelezhetetlen.
Lehetséges következmények és érvek mindkét oldalról
Egyes szakértők szerint az is előfordulhat, hogy a modell eredete végül nem lesz döntő jelentőségű a fogyasztói interakciókban: a modelleket gyakran nagyon specifikus feladatokra hangolják — például egy terméklista keresésére vagy egy visszatérítés feldolgozására —, ahol egy potenciális „Peking‑orientált” nézőpont nem feltétlenül jelenik meg. Emellett kutatások azt is mutatják, hogy egyes cenzúraszerű viselkedés a nyílt súlyú modellek módosításával kezelhető.
Pinterest vezérigazgatója hozzátette, hogy a cég saját, biztonságos felhőinfrastruktúráján futtatja az eszközeit, így szerinte nem kell attól tartani, hogy a rendszerek „hazatelefonálnának”.
Összességében a vállalatok költségtakarékossági nyomása, a nyílt forráskódú modellek elérhetősége és a kínai fejlesztésű modellek versenyképessége azt eredményezi, hogy ezek a technológiák továbbra is szerepet kapnak az üzleti chatbotokban. Ugyanakkor a szabályozók és a közvélemény figyelme miatt a jövőben várhatóan folyamatos vita marad arról, hogyan kell kezelni az átláthatóságot, a biztonságot és a nemzetbiztonsági kockázatokat.
