Augusztus közepén nyilvánosságra került információ szerint az ukrán Hírszerzési Főigazgatóság (HUR) 2026. augusztus 12-én egy Nvidia Jetson Orin nevű miniatűr számítógépet talált az Oroszország új S-71 Monochrome típusú, levegőből indítható cirkálórakétájában. A chip jelenléte arra utalhat, hogy a szerkezet fedélzeti mesterséges intelligenciát (AI) használt a repülés közbeni döntéshozatalhoz.
A konkrét eset: Zaporizzsja, július 6.
A The New York Times augusztus 24-i jelentése és az AI Radar vizsgálata szerint egy július 6-án Zaporizzsja fölött megjelent, kis, motoros repülőgépre emlékeztető orosz drón három civil halálát okozta. A helyszíni rekonstrukció és tanúk elmondása alapján a drón egy benzinkút irányába tartott: az indításnál ember vezette el a szerkezetet a térség felé, de ezt követően a drón saját navigációja döntötte el a további útvonalat és a becsapódás szögét.
A robbanófej a környéken fedezéket kereső civilek közelében robbant. A három áldozat: Tetjana Bubinec, egy 18 éves, a Zaporizzsjai Nemzeti Egyetemen számvitelt tanuló hallgató (a kórházban kimondották a halálát), továbbá a 41 éves Olekszij Szvirin és a 48 éves Roman Karpij, aki később a sérüléseibe belehalt.
Mesterséges látás és autonóm döntés
A vizsgálat szerint a drónt gépi látás és egy neurális háló vezérelte: a fedélzeti kamera képeit valós időben dolgozta fel a beépített AI, amely mintázatok alapján döntött arról, mit lát — például utat, épületet vagy robbanásveszélyes tartályt. A vizsgálati anyagok szerint a drón indításkor emberi beavatkozással kapta meg a céltérképet (az üzemanyagtöltő helyét), majd önállóan választott repülési útvonalat; a végső becsapódás navigációs hibaként értelmezhető, de ugyanúgy felveti a morális és jogi aggályokat, mintha szándékos célzásról lett volna szó.
A nyomozók a gépen olyan bizonyítékokat is találtak, amelyek egy feltöltött térképadatot és egy kódrészletet mutatnak, amely a propántartály felismerésére szolgáló betanítást szolgálta.
Technikai részletek és hadászati használat
A drónt a Molnyija néven ismert típus hajtotta végre — ez az egyik legelterjedtebb drón az orosz hadseregben. A szerkezet olcsó, egyszer használatos kialakítású, legfeljebb 40 perc a repülési ideje, körülbelül 30 km a hatótávolsága és 80 km/h a végsebessége. A korábbi vizsgálatok alapján a drónban kínai gyártmányú akkumulátor és panel volt, amelyre az amerikai AI-chipet szerelték.
Az ukrán szakértők szerint az oroszok naponta 30–50 ilyen drónt vethetnek be, és ezekkel a műveletekkel gyakorolják és „tanítják” a mesterséges intelligenciát. A védekezés részeként az ukránok hálókkal és ponyvákkal próbálják megtéveszteni az AI képfelismerő algoritmusát, hogy az eltévessze a célpont azonosítását.
Miért számít fontosnak a felfedezés?
A Jetson Orin amerikai gyártású, kifejezetten alacsony fogyasztású robotikai és drónplatformokba szánt számítógép. A chip megtalálása a szankciók kijátszására és az amerikai technológia háborús alkalmazására vonatkozó kérdéseket vet fel. Emellett jogi és etikai dilemmákat is okoz: milyen felelősség terheli a harcoló felet, ha egy gép önálló döntése emberi áldozatot eredményez? Az AI Radar és a The New York Times által közölt vizsgálati eredmények szerint ez az első olyan, nyomozati módszerekkel is alátámasztott eset, amikor egy mesterséges intelligencia által vezérelt, teljesen autonóm drón emberéletet követelt.
A felfedezés augusztusi és júliusi dátumai, a konkrét áldozatok neve és életkora, valamint a drón műszaki adatai komoly nemzetközi vitákat és további vizsgálatokat indíthatnak el a fegyveres rendszerekben alkalmazott mesterséges intelligencia szabályozásáról és a technológia exportjának ellenőrzéséről.
