Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2026. szeptemberi évértékelő beszédében az európai önállóság, ellenállóképesség és cselekvőképesség erősítését helyezte középpontba. Beszédében öt fő területen jelentett be jelentős kezdeményezéseket: közös biztonságpolitikai intézkedések, Kanada intézményesített közeledése, szabályozási egyszerűsítés és versenyképesség, új migrációs vészhelyzeti keret, valamint mesterséges intelligencia-stratégia. Emellett egy külön blokk foglalkozott a gyermekek online védelmével.
1) Európai Biztonsági Tanács és válságkezelési mechanizmus
Von der Leyen rámutatott, hogy az ukrajnai háború és a geopolitikai verseny miatt a fenyegetések formái megváltoztak: nemcsak hagyományos katonai akciók fordulnak elő, hanem drónos légtérsértések, infrastrukturális szabotázs, kibertámadások, gyújtogatások és dezinformációs kampányok is. Ennek nyomán az elnök egy új európai biztonsági stratégia kidolgozását ígérte, közösen az EU külügyi főképviselőjével, Kaja Kallas-szal.
A javaslat része lehet egy NATO 4. cikkéhez hasonló gyors egyeztetési mechanizmus — egy „vészhelyzeti biztonsági protokoll”, amelyet egy tagállam aktiválna fenyegetés esetén, és amely ideiglenes koordinációt, egyeztetést és közös lépések szervezését tenné lehetővé. Von der Leyen hangsúlyozta, hogy ez nem azonos a NATO 5. cikkével, és nem ír elő automatikus katonai beavatkozást.
További elképzelés egy Európai Biztonsági Tanács létrehozása, amelyben az EU-tagállamok mellett harmadik felek — például Kanada, Norvégia, Ukrajna vagy az Egyesült Királyság — is részt vehetnek. A gyakorlat oldalát egy új európai eszköz egészítené ki, amely a lég- és rakétavédelem, stratégiai szállítás, légi utántöltés, űr- és kibervédelem fejlesztését támogatná.
Von der Leyen bejelentette, hogy az EU támogatja amerikai Patriot légvédelmi rendszerek beszerzését, de egyidejűleg hangsúlyozta az egyetlen beszállítótól való függőség csökkentésének szükségességét. Ennek példája a Freya projekt, amely egy Ukrajnával közösen fejlesztendő, olcsóbb, moduláris rakétavédelmi rendszer. A védelmi beruházások finanszírozására szolgáló SAFE eszköz keretében az EU 150 milliárd eurónyi, közös kötvénykibocsátással támogatott hosszú lejáratú hitelt kínál a tagállamoknak; eddig 18 nemzeti tervet hagytak jóvá és több mint 12 milliárd euró folyósítására került sor.
A beszéd szerint Magyarország mintegy 16 milliárd euró hiteligényét az új kormány várhatóan átdolgozza, mivel az előző tervekben túlárazások lehetnek. Von der Leyen jelezte, hogy a SAFE megmaradt forrásaiból külön programot indítanának ukrán vállalatokkal közös projektekre, ami a védelmi termelési és technológiai ökoszisztéma európai irányba történő alakítását szolgálná.
2) Kanada: az EU első társult tagja lehet
A második nagy bejelentés egy intézményesített, a CETA-ra (EU–Kanada szabadkereskedelmi megállapodás) épülő kapcsolatról szólt. Von der Leyen azt javasolta, hogy Kanada váljon az EU első társult tagjává: ez nem teljes jogú tagság, hanem egy különleges, intézményesített partnerség lenne, amely kiterjedne a kereskedelem mellett védelemre, technológiára, energiára, kritikus nyersanyagokra, akkumulátorokra, mesterséges intelligenciára, kvantumtechnológiára, kiberbiztonságra és az Északi-sarkvidékre.
A beszéd számszerű példákat is említett: a CETA ideiglenes alkalmazása óta az EU és Kanada közötti árukereskedelem 75 százalékkal nőtt. 2025-ben a kétoldalú áru- és szolgáltatásforgalom 130 milliárd eurót ért el, szemben a CETA előtti 72,1 milliárddal; az árukereskedelem önmagában 81,5 milliárd euró volt.
Kanada 2025-ben 49,4 milliárd kanadai dollár értékben exportált kritikus nyersanyagokat: ebből az alumínium 15,4 milliárd, a réz 11,8 milliárd, a káliumsó 9,0 milliárd, a nikkel 4,3 milliárd és az urán 2,9 milliárd dollár volt. Emellett Kanada 2025-ben napi rekord 5,4 millió hordó kőolajat termelt, ami a világ negyedik legnagyobb olajtermelését jelentette. A közeledés célja, hogy az EU diverzifikálja beszállítói láncait és hozzáférjen megbízható forrásokhoz.
3) Gyorsabb, egyszerűbb szabályozás — feltéve, hogy a tagállamok is együttműködnek
Von der Leyen a versenyképességi problémákra válaszul ismét a szabályozás egyszerűsítését vetette fel. A Bizottság tervei között tizenkét egyszerűsítési omnibuszcsomag szerepel, amelyek az elnök szerint évente mintegy 17 milliárd euróval csökkentenék a vállalatok költségeit.
Ugyanakkor von der Leyen a „goldplating” jelenségére is rávilágított: az uniós szabályok nemzeti szintű túlkiterjesztése — amikor tagállamok plusz követelményeket vezetnek be az EU-szabályokhoz — veszélyezteti a gyorsítási célokat. Ezért az elnök megállapodásra törekedne a goldplating visszaszorításáról, és egyértelműbb felelősségi kultúrát követelne a tagállamoktól. A beszéd felidézte, hogy az elmúlt években bizonyos tagállami magatartások lassították az uniós döntéshozatalt, ami különösen a nagyobb, stratégiai beruházásoknál hátrányos.
Von der Leyen elismerte, hogy az egyszerűsítés határait politikai és szakmai viták is korlátozzák: a zöld és szociális célok érvényesítése, valamint az energiapolitika komplexége miatt nem minden javaslatot lehet azonnal végrehajtani.
4) Migrációs vészhelyzeti keret és „helyben segítés”
A migrációról szóló részben az elnök hangsúlyozta, hogy egyszerre kell védeni a menedékkérők jogait, fenntartani a legális csatornákat és megvédeni a schengeni szabadságot. Bejelentette egy új vészhelyzeti keret kidolgozását arra az esetre, amikor migrációt politikai nyomásgyakorlásra vagy az EU destabilizálására használnak.
A részletek még nem ismertek, de a javaslat szerint bizonyos, szigorúan meghatározott helyzetekben rugalmasabban lehetne alkalmazni a szokásos eljárásokat. A Frontex szerepének erősítése és a visszaküldések felgyorsítása is szerepel a tervek között.
A Bizottság emellett egy kezdeményezést indítana a mediterrán térség fiataljainak készségfejlesztésére: beruházásokkal, munkahelyekkel, képzésekkel és gyakornoki programokkal próbálnák csökkenteni a migrációs nyomást az oda tartó fiatalok körében. A beszéd kiemelte a számok javulását is: az illegális érkezések a megelőző két évben 55 százalékkal csökkentek, és az év során további 35 százalékos csökkenés mutatkozott.
5) AI: ipari alkalmazások felgyorsítása és a legkockázatosabb modellek korlátozása
A mesterséges intelligencia (AI) fontos helyet kapott von der Leyen beszédében. Az elnök egyszerre javasolta az AI ipari alkalmazásainak felgyorsítását és a legfejlettebb, önreferenciális modellek fejlesztésének szigorúbb kontrollját. Kiemelte annak a veszélyét, hogy bizonyos modellek képesek lehetnek önmagukat továbbfejleszteni, hackelésre vagy rosszindulatú kódok előállítására, ezért vezető AI-laborok irányítóit egyeztetésre hívná, és nemzetközi együttműködést kezdeményezne a modellek értékelésére, ellenőrzésére és a korai riasztásra.
Von der Leyen egyúttal novemberre olyan kezdeményezéseket ígért, amelyek konkrét ipari alkalmazásokat támogatnának az egészségügyben, közlekedésben, agrár-élelmiszeriparban, fejlett gyártásban, védelemben és űriparban. Az elnök szerint az EU-nak nem feltétlenül kell megnyernie az alapmodellek fejlesztésének versenyét ahhoz, hogy jelentős előnyt szerezzen: fontosabb lehet a meglévő ipari tudás és adatok gyors átalakítása használható megoldásokká.
+1 Kids Act: gyerekek online védelme és a bizonyítási teher megfordítása
Az évértékelő egyik legkonkrétabb bejelentése az EU Kids Act volt. A javaslat életkoronként differenciált korlátozásokat vezetne be a közösségi média használatában: 13 év alatt tilos lenne a közösségi média; 13–15 éves kor között csak szülő által létrehozott és felügyelt, korlátozott funkciójú fiókok lennének megengedettek; 15–18 éves kor között pedig a platformoknak kötelező safe-by-design elvet alkalmazniuk, hogy elkerüljék az addiktív vagy a képernyőidőt meghosszabbító tartalmakat.
A Kids Act egyik kulcseleme a bizonyítási teher megfordítása: eddig gyakran az volt a feladat, hogy igazolják a gyermek jogosultságát, mostantól azonban a techcégeknek kellene bizonyítaniuk, hogy szolgáltatásaik biztonságosak a kiskorúak számára. Von der Leyen emellett egy szélesebb Digital Fairness Actet is kilátásba helyezett az őszre.
Miért számít mindez?
Von der Leyen csomagja egyszerre intézményi és gyakorlati irányváltást jelez: szélesebb partneri együttműködéseket, védelmi és ipari önállóságot, szabályozási egyszerűsítést a versenyképesség növelésére, valamint erősebb fogyasztó- és gyermekvédelmet a digitális térben. A bejelentések jelentős hatással lehetnek az EU külkapcsolataira, védelmi képességeire és a belső piaci működésre, feltéve, hogy a tagállamok és a piac szereplői hajlandók a javasolt változtatások végrehajtására.
Von der Leyen beszéde egyértelműen az önállóság és a rugalmasság erősítését célozza: mind a biztonság, mind a gazdaság, mind a digitális szabályozás terén olyan lépéseket vázolt, amelyek hosszabb távon átalakíthatják az Európai Unió szerepét a globális porondon.
