A mesterséges intelligencia elterjedése jelentős beruházási hullámot indított az adatközpontok építésében. A gyors bővülés azonban nemcsak az energiafogyasztás, vízigény és hálózati terhelés miatt teremt konfliktusokat állami szereplők, technológiai vállalatok és helyi közösségek között, hanem új biztosítási és háborús kockázatokat is előidéz.
Növekvő jogviták és helyi panaszok
A Howden, a világ legnagyobb munkavállalói tulajdonban lévő biztosítási brókercége által publikált elemzés szerint a nagy adatközpontokat érintő perek és választottbírósági ügyek száma 2021-ben négy volt, míg 2026 első felére ez 14-re nőtt. A jogviták többnyire tervezési és építési övezeti besorolásokkal, valamint környezetvédelmi kérdésekkel függnek össze. A panaszok között egyre gyakoribbak a zajjal, dízelgenerátorok kibocsátásával, vízfelhasználással és a létesítmények környezeti hatásaival kapcsolatos ügyek; ezek adták az elmúlt három évben a felelősségi ügyek növekedésének 78 százalékát.
A zaj kiemelt probléma: Howden szerint a 2026 első felében nyilvántartott 14 nagyobb ügy felében lakossági panaszok álltak hűtő-, energia- vagy számítástechnikai berendezések zajára. 2018 és 2025 között összesen csak két ilyen ügyet regisztráltak.
Háborús kitettség a Közel-Keleten
A Howden kockázati térképe rámutat, hogy 2025-ben az aktív konfliktuszónáktól 10–15 kilométerre található adatközponti kapacitás mennyisége a megelőző öt évben regisztrált teljes volumen mintegy 60 százalékának felelt meg. Ez azt jelzi, hogy a növekvő digitális infrastruktúra egy része olyan térségekbe települ, ahol a háborús kockázat számottevő.
2026-ban a kockázat már konkrétabban is megjelent: az Egyesült Államok és Izrael, valamint Irán közötti konfliktus során iráni drónok több adatközpontot is elértek az Egyesült Arab Emírségekben és Bahreinben. A Howden szerint ez volt az első ismert eset, amikor kereskedelmi adatközpontokat szándékosan, háborús körülmények között támadtak.
A Reuters márciusi beszámolója szerint az amerikai kötődésű adatközpontok az elsők között szenvedtek csapásokat: az Amazon Web Services (AWS) két egyesült arab emírségekbeli létesítménye közvetlenül megsérült, Bahreinben pedig egy közeli támadás kárt okozott az infrastruktúrában. A találatok strukturális és vízkárokat, valamint hosszabb szolgáltatáskieséseket eredményeztek.
Miért különösen érzékenyek ma az adatközpontok?
Az adatközpontok ma már nem pusztán kereskedelmi épületek: a felhőszolgáltatásokon keresztül banki rendszerek, vállalati alkalmazások, állami szolgáltatások és MI-rendszerek futnak. Egy fizikai támadás így egyszerre okozhat ingatlankárt, informatikai kiesést és komoly üzleti veszteséget. Emellett nem mindig egyértelmű, hogy az adott infrastruktúra milyen kapcsolatban áll katonai vagy állami rendszerekkel; az iráni Forradalmi Gárda a támadások indoklásakor azt állította, hogy az adatközpontok szerepét akarták feltárni az ellenség katonai és hírszerzési tevékenységében.
Az amerikai cégek a térségben és a Project Nimbus
A Közel-Kelet az elmúlt években vonzó célponttá vált adatközpont-fejlesztések szempontjából. A Google, Oracle és Amazon számára a térség előnyei közé tartozik az energiaellátás, infrastruktúra-fejlesztések és ingatlanlehetőségek. A DC Byte szerint hat arab országban összesen mintegy 230 adatközpont épült fel vagy áll fejlesztés alatt; ezek közül csak néhányat üzemeltet teljes egészében valamelyik amerikai technológiai vállalat, elsősorban az Amazon.
Az Öböl-térség stratégiai jelentőségét tovább növeli az amerikai vállalatok és az izraeli állam kapcsolata: az Amazon és a Google 2021-ben összesen 1,2 milliárd dollár értékű szerződést kapott az izraeli kormánytól felhőszolgáltatások biztosítására (Project Nimbus). A szerződés katonai alkalmazásának részletei nem nyilvánosak; a Google korábban azt közölte, hogy a megállapodás nem érzékeny vagy minősített katonai munkaterhelésekre vonatkozik. A DC Byte alapítója, Ed Galvin, az Euronews‑nak adott korábbi nyilatkozata szerint nem véletlen, hogy több Amazon‑hoz kötődő létesítmény is a támadások célpontjai között szerepelt, de ez elemzői értelmezés, és önmagában nem bizonyítja a motivációt.
Biztosítási piac és fedezet hiánya
Egy modern, MI-kiszolgálásra tervezett adatközpont értéke a csúcskategóriás GPU‑hardverek és infrastruktúra miatt helyszínenként 20–30 milliárd dollárra is rúghat. Ugyanakkor a globális biztosítási piac maximális kapacitása egyetlen helyszínre körülbelül 15 milliárd dollár. A háborús pusztítás kockázata miatt a biztosítók nem képesek vagy nem hajlandók ekkora, koncentrált kitettséget hagyományos feltételekkel fedezni. Emellett a standard vagyonbiztosítások szigorúan kizárják a háborús eseményeket, és a piaci biztosítási felárak jelentősen megemelkedtek.
Ennek következtében olyan tech‑óriások, mint az Amazon, a Google vagy az Oracle, egyre inkább saját, háborús és katasztrófaeseményekre fókuszáló belső minibiztosítóikra támaszkodnak. A The Economist összeállítása szerint az ezekbe fizetett belső prémiumok globálisan 8 százalékkal nőttek, elérve mintegy 240 milliárd dollárt.
Európai kihívások: energia és társadalmi elfogadottság
A kockázatok nem kizárólag a háborús övezetekre korlátozódnak. Európában mintegy 3 300–3 500 adatközpont működik; a legnagyobb állománnyal Németország és az Egyesült Királyság rendelkezik. A gyors fejlesztés nyomást helyez az elektromos hálózatokra és a helyi közösségekre. Az Egyesült Királyság szabályozó hatósága, az Ofgem, arra figyelmeztetett, hogy spekulatív adatközpont‑projektek jelentős hálózati kapacitást köthetnek le.
A Howden úgy véli, hogy a beruházási helyszín kiválasztásakor ma már elengedhetetlen a geopolitikai, természeti, energiaellátási és társadalmi kockázatok alapos vizsgálata. Az MI‑boom nemcsak több adatközpontot eredményez, hanem egyre nagyobb értéket is koncentrál ezekben a létesítményekben: a világ 1990 óta kiépült adatközponti kapacitásának 58 százalékát mindössze öt év alatt, 2020 és 2025 között adták át.
Következtetések
Az adatközponti infrastruktúra ma már stratégiai és geopolitikai jelentőségű. A térségválasztás, a biztosítási konstrukciók és a helyi elfogadtatás mind meghatározzák, mennyire lesznek ellenállóak ezek a létesítmények háborús vagy egyéb, nagyszabású kockázatokkal szemben. A mostani trendek és a 2026‑ban tapasztalt támadások rámutatnak: az iparág szereplőinek a korábbinál jóval szélesebb kockázati szemlélettel kell tervezniük és fedezetet kialakítaniuk.
