A Közgazdász-vándorgyűlés "Mesterséges intelligencia – kontroll vagy kontrollvesztés" című szekciójában azt tekintették át, hol tart Magyarország az AI területén, milyen esélyei vannak a nemzetközi piacon, és hogyan lehet védekezni a kockázatok ellen. A szekciót Zsakó Enikő, a Magyar Közgazdasági Társaság Ellenőrzési Szakosztályának elnöke moderálta.
Főbb szereplők és megállapításaik
-
Fehér Péter helyettes államtitkár szerint a GDP-növekedést is serkentő termelékenységnövelés érdekében sok gyakorlati munka szükséges: sikeres use case-ekre és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) intenzív bevonására van szükség.
-
Sándorné Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) egyetemi tanára hivatkozott kutatási eredményekre: az AI hasznosságának 74%-a a vállalkozások 20%-ánál realizálódik, ami szerinte lehetőséget ad a koncentráció csökkentésére.
-
Keleti Arthur kiberbiztonsági szakértő és jövőkutató rámutatott, hogy a bűnözőket nem foglalkoztatják a statisztikák; szerinte Magyarország erős a stratégiai dokumentumok és szabályozás megalkotásában, de gyengén teljesít az ötletek gyakorlati megvalósításában és a kibervédelem terén.
-
Szertics Gergely, az AI Partners alapító-ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy 2020 óta sok fejlesztést terveztek meg az RRF-ből, de ezek jó része soha nem valósult meg; emiatt több régiós ország nagyságrendekkel előrébb jár Magyarországnál.
A nemzetközi AI-piac és a hazai stratégiai választások
A vita során elhangzott, hogy az AI-piacot két kiemelkedő szereplő, az Egyesült Államok és Kína dominálja. Új szereplőként nagyon nehéz bejutni a globális értékláncokba, ezért egy teljesen európai ChatGPT létrehozása nem tűnik reális célnak. Fehér Péter ugyanakkor hangsúlyozta: nem feltétlenül kell a globális élmezőnybe törnünk; sokkal fontosabb olyan robotizációs vagy egészségügyi megoldásokat fejleszteni, amelyeket mi magunk hasznosítani tudunk.
Keleti Arthur rámutatott, hogy Ázsiában más a megközelítés és más a hangsúly az AI-fejlesztésekben: kevesebb a feltaláló, viszont rengetegen dolgoznak ugyanazon célért, gyakran vállalatok közötti tudásmegosztással, ami Nyugaton elképzelhetetlen volna.
Szertics Gergely szerint Magyarország elsősorban használati képességben marad el: nemcsak a fejlesztést kell erősíteni, hanem azt is, hogy a vállalatok és intézmények a megfelelő színvonalú és célzott kérdéseket tegyék fel az AI alkalmazásakor.
Oktatás és együttműködés mint előrelépési lehetőség
A panel egyik pozitív példájaként említették, hogy nyolc egyetem összefogásával elindult egy közös mesterszak, amelyre 1100 fő jelentkezett. Ez arra mutat, hogy infrastruktúra- és forrásszükséglet ellenére együttműködéssel lehet előre lépni; ugyanakkor nem szükséges, hogy minden egyetem külön hardverparkkal rendelkezzen.
Összegzés: erős stratégia, gyenge végrehajtás
A szekció résztvevői egyetértettek abban, hogy Magyarország erősen teljesít a stratégiaalkotásban és a szabályozási keretek megfogalmazásában, de jelentős hiányosságok vannak az ötletek gyakorlati megvalósításában és a kibervédelemben. A megoldás kulcsa a kkv-k bevonása, célzott, hasznosítható AI-projektek létrehozása, valamint együttműködés az oktatásban és a kutatásban.
