Egy amerikai biztonsági cég, Calif, a közelmúltban egy olyan támadóeszközt — úgynevezett férget (worm) — hozott nyilvánosságra, amely képes átvenni a vezérlést a kínai szuperalkalmazás, a WeChat-fiókok felett, majd felhasználói névjegyek között terjedni anélkül, hogy bárkinek rákattintania kellett volna bármire. A sérülékenység szerencsére javítva lett, de csak azt követően, hogy Calif értesítette a WeChat üzemeltetőjét, a Tencent nevű kínai technológiai óriást.
A történet rávilágít arra, hogy a kiberbiztonsági kockázatok nem államhatárok szerint rendeződnek: egyetlen sebezhetőség gyorsan nemzetközi következményekkel járhat, és a reagálás gyakran magánszereplőkön múlik. A WeChat körüli incidens különösen súlyos, ha figyelembe vesszük, hogy az alkalmazás körülbelül 1,4 milliárd felhasználóval rendelkezik.
Miért nem elegendő a kormányzás?
A WeChat-ügynél előzményeként említették azokat az eseteket is, amikor mesterséges intelligencia által támasztott támadások vagy hackelések céloztak meg platformokat — például a Hugging Face elleni AI-felhasználású incidens kapcsán felmerült elemzések és a kínai nyílt forráskódú modell használata a vizsgálathoz. Ezek a jelenségek azt mutatják, hogy a technikai problémák és visszaélések kezelése gyakran túl gyorsan terjed ahhoz, hogy kizárólag állami szabályozás megoldja.
A két nagy AI-hatalom — Kína és az Egyesült Államok — egyaránt érdekeltek a kiberkockázatok kezelében, ugyanakkor a két ország közötti bizalom gyakorlatilag hiányzik. A Pentagon például bojkottálja a Tencentet azzal indokolva döntését, hogy a cég állítólagos kapcsolatai vannak a kínai katonai szervezetekkel. Ezzel párhuzamosan Kína aktívan törekszik arra, hogy a mesterséges intelligencia szabályozásról és szakmai diskurzusáról a saját narratíváját terjessze, míg az Egyesült Államok kormányzata figyelmeztetéseket adott ki a kínai AI-vállalatok „rosszindulatú” distillációs kampányaira.
A magánszektor szerepe és a technikai megközelítés
Samm Sacks, az Egyesült Államok–Kína technológiai kérdéseiben jártas szakértő megjegyezte: a kibervulnerabilitások nem illeszkednek tisztán az államhatárokhoz. Ezért egy, a magánvállalatok, kutatók és technológusok által meghatározott, műszaki alapú megközelítés az AI-biztonság terén hasznosabb és stabilabb alapot képezhet egy későbbi bilaterális megállapodás számára, mint a kizárólag geopolitikai vagy ideológiai alapon meghozott döntések.
Amíg nincs átfogó, kétoldalú állami együttműködés, a vállalatoknak közvetlenül kell fellépniük: formálhatnak önkéntes gyakorlatokat, megoszthatnak információkat és nem hivatalos, határokon átnyúló együttműködéseket hozhatnak létre annak érdekében, hogy megelőzzék a következő WeChat-szintű férget vagy AI-eredetű támadást.
Kiegészítő megjegyzés
A közelmúltban egy bal- és jobboldali szervezetekből álló koalíció levelet küldött Donald Trump elnöknek sürgetve a Fehér Házat, hogy hozza nyilvánosságra önkéntes AI-biztonsági keretrendszerét — ezt Ashley Gold, a Semafor újságírója jelentette be.
