A University of Cambridge kutatócsoportja mesterséges intelligencia (MI) segítségével alkotott meg egy úgynevezett „szuperantigént”, amelynek célja, hogy a koronavírusok széles családja ellen nyújtson védelmet. A csapat közlése szerint ez az első eset, hogy egy vakcina kulcsfontosságú komponensét teljes egészében MI tervezte, majd embereken is kipróbálták.
A fejlesztés lényege, hogy a vakcina olyan antigént adjon, amelyet az immunrendszer a különböző koronavírusok közös jellemzőinek felismerésére képez ki, így a védelem kevésbé függ a vírusok felszíni fehérjéinek gyors mutációitól. A kutatók azt hangsúlyozzák, hogy ez kiterjed nemcsak a jelenleg ismert Covid-változatokra, hanem állatokban keringő koronavírusokra is, amelyek egy esetleges jövőbeli járvány forrásai lehetnek.
Módszer: genetikai adatok, MI és „szuperantigén” tervezése
A csapat különböző koronavírusok ismert genetikai kódjait gyűjtötte össze megfigyelőprogramok adatbázisaiból, majd ezeket egy mesterséges intelligencia elemezte. Az algoritmus alapján tervezték meg azt az antigént, amelynek állítólagos előnye, hogy a víruscsalád széles spektrumát fedheti le még akkor is, ha az egyes vírusok időközben mutálódnak vagy új, állatról emberre terjedő törzsek jelennek meg.
Jonathan Heeney, a Cambridge-i Egyetem professzora szerint ez a megközelítés „alapvető fordulatot” jelenthet abban, hogyan készülnénk fel a jövőbeli járványokra: a cél olyan vakcinák kifejlesztése, amelyek nemcsak a ma ismert kórokozók ellen védenek, hanem a következő járvány forrásaival szemben is hatékonyak lehetnek.
Klinikai vizsgálatok és eddigi eredmények
Az első, embereken végzett vizsgálatban 39 résztvevőt vontak be; ezt elsősorban a vakcina biztonságosságának felmérésére tervezték. A Journal of Infection folyóiratban közölt eredmények szerint a vakcina immunrendszerre gyakorolt hatása jelenleg „mérsékelt”. A Cambridge-i csapat egy második, mintegy 200 résztvevőt bevonó vizsgálatot tervez, amely pontosabb képet adhat arról, milyen mértékben képes a készítmény felkészíteni az immunrendszert.
Saul Faust, a University of Southampton professzora, aki a vizsgálat egy részét vezette, úgy nyilatkozott, hogy az MI-alapú vakcinatervezésben „egyértelműen nagy lehetőségek rejlenek”, és az eddigi eredményeket „rendkívül izgalmasnak” nevezte.
További irányok: influenza, H5N1 és Ebola
A cambridge-i kutatók már további vakcinaprojekteken dolgoznak a hasonló MI-alapú megközelítéssel. Célozzák egy univerzális szezonális influenzaoltás kifejlesztését, amelyet nem kellene évente az aktuális törzsekhez igazítani. Emellett dolgoznak egy H5N1 madárinfluenza elleni vakcinán arra az esetre, ha a jelenleg madarakban cirkuláló vírus emberről emberre terjedő járvánnyá alakulna.
A kutatók az Ebola-vírus különböző változatai ellen is vizsgálják az MI-tervezésű antigéneket. Ezzel kapcsolatban a cikk megjegyzi, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság jelenlegi járványát egy olyan Ebola-törzs okozza, amely ellen egyelőre nem áll rendelkezésre vakcina.
Mire érdemes figyelni továbbra is?
A fejlesztés ígéretes irányt jelöl az oltóanyag-kutatásban, azonban a jelenlegi eredmények koraiak és mérsékelt immunválaszt mutatnak. A következő, nagyobb létszámú vizsgálat és további adatok szükségesek ahhoz, hogy megítélhető legyen, valóban tartós és széles körű védelmet nyújthat-e az MI által tervezett „szuperantigén”. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a technológia többféle víruscsalád, köztük influenzavírusok és a haemorrhagiás lázakat okozó vírusok elleni vakcinák fejlesztésében is szerepet játszhat.
