A mesterséges intelligencia (AI) munkaerőre gyakorolt hatása nem egységes: egyes, AI-beruházásokra nagy hangsúlyt fektető vállalatok létszámnövekedést tapasztalnak, míg más cégeknél az AI összefüggésbe hozható munkahelymegszűnéseket eredményezett. 2026 májusáig közel 90 000 olyan állás megszüntetését jelentették be, amelyet a vállalatok az AI-hoz kötnek; egyes becslések szerint az Egyesült Államokban a következő öt évben az állások akár 15%-át is kiválthatja az AI.
Mit mutatnak a Ramp és Revelio Labs jelentései?
A Ramp és a Revelio Labs által közölt elemzések árnyaltabb képet adnak az AI hatásáról. A Ramp az egyes vállalatok AI-kiadásait, a Revelio Labs pedig közel 22 000 cég munkaerő-állományát követi nyomon. A jelentés szerint azoknál a cégeknél, amelyek jelentős összegeket fordítanak az AI-ra, gyorsabb volt a létszámnövekedés — még a belépő szintű munkakörökben is.
- A „magas intenzitású alkalmazók” definíciója a tanulmányban: az első három hónapban átlagosan 30 dollár havonta munkavállalónként AI-kiadás. Ezeknél a cégeknél átlagosan 10,2%-os létszámbővülést mértek.
- A foglalkoztatás növekedése több területet érintett: mérnöki, értékesítési, adminisztratív, ügyfélszolgálati, pénzügyi, marketing és kutatói pozíciókat is.
- A legerőteljesebb munkahelybővülés az információs szektorban volt, amelybe szoftverfejlesztő, internetes, média- és technológiaorientált cégek tartoznak.
A jelentés hangsúlyozza, hogy az AI a szoftver- és technológiai vállalatoknál olcsóbbá vagy gyorsabbá teheti a belső folyamatokat (például programkód írása, hibakeresés, belső eszközök fejlesztése, műszaki dokumentáció készítése és terméktámogatás), és az így csökkentett költségek növelhetik a vállalati bővülés megtérülését, nem csupán az egyes mérnöki részlegekét.
Melyek a korlátok és kockázatok?
A pozitív jelenségek ellenére a jelentés több fontos korlátot kiemel:
- A mintában túlreprezentáltak a technológia-orientált, szellemi munkát végző és sokszor kockázati tőkével támogatott cégek, amelyek eleve gyors növekedésre rendezkedtek be. Emiatt nem egyértelmű, hogy maga az AI–ráfordítás ösztönzi-e a felvételt, vagy egyszerűen azoknál a cégeknél jelenik meg, amelyek amúgy is bővülnének.
- A szerzők világosan megjegyzik: „Ez a tanulmány nem bizonyítja, hogy az AI minden esetben munkahelyeket teremt”, ugyanakkor cáfolja a széles körű, általános munkahelyvesztés állítását.
- Azok a vállalatok, amelyek csak előfizetéseket vásárolnak vagy kísérleti projekteket futtatnak, de nem hajtanak végre tartós, belső beruházásokat az AI terén, jellemzően nem tapasztalnak létszámnövekedést.
Ezek a megfigyelések azt vetítik előre, hogy a jövőben tovább nőhet a különbség azok között a cégek között, amelyek rendelkeznek a szükséges erőforrásokkal (tőke, mérnöki szakértelem, alapítói kapcsolatrendszer, vezetői kapacitás) az AI üzleti eredményekre váltásához, és azok között, amelyek megmaradnak az előfizetések és kísérletek szintjén.
Mit mond a Goldman Sachs és a szélesebb munkaerőpiac?
A jelentés kapcsán fontos összevetni a Ramp/Revelio eredményeit más adatokkal. A Goldman Sachs friss kutatása szerint az AI az elmúlt egy évben nettó havi mintegy 16 000 munkahely megszűnéséhez vezetett, és a legnagyobb vesztesek a Z generációhoz tartozó, illetve a belépő szintű munkavállalók voltak. Ugyanakkor a technológiaorientált cégeknél a jelentés szerint a belépő szintű dolgozók létszáma 12%-kal nőtt.
Ez a kettősség arra utal, hogy az AI hatása szektor-, cég- és erőforrás-függő: egyes vállalatoknál és iparágakban bővüléshez vezet, máshol pedig foglalkoztatási csökkenést okozhat.
Következtetések
A rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet egyetlen, minden helyzetre érvényes választ adni arra a kérdésre, hogy az AI főként munkahelyeket teremt-e vagy sem. A Ramp és Revelio Labs eredményei azt mutatják, hogy a nagyobb AI-beruházás gyakran együtt jár létszámbővüléssel — különösen jól tőkésített, technológiai cégeknél. Ugyanakkor a Goldman Sachs és más források által jelzett nettó munkahelyvesztések emlékeztetnek arra, hogy az AI terjedése veszteségeket is okozhat, különösen a kevésbé erőforrás-ellátott cégek és a belépő szintű munkavállalók körében.
A jelentés szerzői szerint fennáll annak a kockázata, hogy az AI alkalmazásában meglévő különbségek tovább mélyítik a vállalatok közötti gazdasági szakadékot: azok a cégek profitálhatnak leginkább az AI-ból, amelyek eleve kedvező helyzetből indulnak, míg a többiek lemaradhatnak.
(Forrás: Ramp, Revelio Labs, Goldman Sachs — feldolgozás a TechCrunch cikke alapján.)
