Az Amazon és a Google üvegházhatású gázkibocsátása egyaránt jelentősen megemelkedett 2025-ben, ami rávilágít arra a kihívásra, hogy a mesterséges intelligencia működtetéséhez szükséges növekvő energiaigényt egyre nehezebb összeegyeztetni a vállalatok klímacéljaival. A Bloomberg szerint a cégek számára különösen kritikus, hogy a megnövekedett energiafelhasználást továbbra is nagyrészt fosszilis források fedezik.
Amazon: 16 százalékos növekedés 2024-hez képest
Az Amazon által szerdán közzétett fenntarthatósági jelentés szerint a vállalat teljes kibocsátása 16 százalékkal nőtt 2024-hez viszonyítva. A cég 2025-ben mintegy 81 millió tonna szén-dioxid-egyenértékű (CO2e) kibocsátást jelzett, ami nagyjából 19 millió hagyományos, benzines autó éves kibocsátásának felel meg. A jelentés szerint a növekedés fő okai az adatközpontok építése és a kiszállításokhoz használt üzemanyagok növekvő felhasználása.
Google: több mutató is emelkedett, de részben kompenzálnak tiszta energiával
A Google úgynevezett célkitűzés-alapú kibocsátása — amely egyes ellátási lánc-elemeket nem tartalmaz — 18 százalékkal emelkedett. A vállalat saját működéséből származó, közvetlen Scope 1 kibocsátása 20 százalékkal nőtt, részben a bővülő adatközpont-hálózat következtében. A Google emellett 25 százalékos növekedést jelentett a beszállítókhoz kötődő Scope 3 kibocsátásban, amelyet főként hardvergyártásra és adatközpont-építésre vezettek vissza.
A Google áramfogyasztása 37 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a vállalat a tiszta energia beszerzésével kismértékben csökkenteni tudta a vásárolt energiából származó, közvetett Scope 2 kibocsátását. Ezzel szemben az Amazonnál a villamosenergia-vásárlásból eredő kibocsátás 34 százalékkal nőtt.
Más szereplők és ágazati hatások
A Microsoft és a Meta jelentései szerint 23, illetve 64 százalékos kibocsátásnövekedés történt. A Microsoft korábban vállalta, hogy 2030-ra a teljes áramfogyasztását karbonsemleges energiaforrásokkal fedezi, de az adatközpontok gyors bővülése miatt a vállalat vizsgálja e kötelezettség enyhítésének lehetőségét.
Az adatközpontok nagy energiaigénye nemcsak a vállalati kibocsátásokat növeli, hanem hatással van a lakossági villamosenergia-árakra és ösztönözheti a fosszilis infrastruktúrába történő beruházásokat, például földgáztüzelésű erőművek építését. A Bloomberg-cikk megemlíti, hogy a SpaceX gázturbinákat használ Tennessee-ben és Mississippi államban lévő adatközpontjai áramellátásához.
Net-zero célok és a realitás
Az Amazon 2040-re, míg a Google 2030-ra tűzte ki a nettó zéró kibocsátás elérését. Mindkét vállalat hangsúlyozta elkötelezettségét a fenntarthatósági célok mellett, ugyanakkor a Google jelentése elismeri, hogy az odavezető út nem lesz zökkenőmentes: az AI-infrastruktúra kiépítése jelenleg gyorsabban halad, mint a villamosenergia-hálózat dekarbonizációja.
A kritikusok szerint a szektornak többet kell tennie a karbonlábnyom csökkentéséért, és nem lenne helyes a kibocsátások növelése a klímaválság idején, azonban az adatközpontok üzemeltetőinek beruházásai és energiaigénye jelenleg felfelé hajtják a kibocsátásokat.
Összegzés
A 2025-ös adatok azt mutatják, hogy a nagy technológiai vállalatok üvegházhatású gázkibocsátása emelkedett, részben az AI-alkalmazások és az azokat kiszolgáló adatközpontok bővülése miatt. A trend kihangsúlyozza a szénmentesítés és a nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúra összehangolásának sürgősségét az iparágban.
