Az idei év első öt hónapjában az amerikai energia- és közműszektorban bejelentett felvásárlási és összeolvadási (M&A) ügyletek értéke minden korábbi rekordot megdöntött: a Deloitte adatai szerint 203,6 milliárd dollárt (mintegy 70 ezer milliárd forint) tett ki. Ez több mint 40 százalékkal magasabb a tavalyi teljes év 141,7 milliárd dolláros szintjénél (közel 49 ezer milliárd forint) — írja a Financial Times.
A tranzakciók száma és mérete is változik: tavaly egész évben 157 ügylet született, idén május végéig viszont már 77 bejelentés történt, miközben az egyes ügyletek átlagos értéke jelentősen nőtt. A keresletet egyértelműen az adatközpontok robbanása mozgatja: a mesterséges intelligencia működtetéséhez növekvő számítási kapacitásra van szükség, amely sok szervert, hűtést és villamos energiát igényel.
A legnagyobb bejelentett ügylet a NextEra Energy tervezett, 112 milliárd dollár vállalatértékű Dominion-felvásárlása. Emellett a BlackRock Global Infrastructure Partners és az EQT közös AES Corp-vásárlása 33 milliárd dolláros tranzakcióval került a figyelem középpontjába.
Adatközpont‑beruházások és az energiaigény
Az adatközpontokba irányuló beruházások értéke az idei év első öt hónapjában 151,5 milliárd dollárra (több mint 52 ezer milliárd forint) ugrott, ami több mint kétszerese az egy évvel korábbi 68,7 milliárd dollárnak (közel 24 ezer milliárd forint). Tavaly egész évben az Egyesült Államokban 321 milliárd dollárnyi adatközpont-fejlesztést jelentettek be (mintegy 111 ezer milliárd forint).
Szakértők szerint az AI csak egy tényező: az elektromos autók elterjedése, az ipar villamosítása és új gyárak építése szintén növeli a villamosenergia-keresletet, így az adatközpontok további terhelést jelentenek a rendszerre.
Mekkora beruházásra van szükség — és ki fizet érte?
Az áramszolgáltatóknak új erőműveket kell építeniük, fejleszteniük kell az átviteli hálózatokat és növelniük kell a rendszerkapacitást, ami tízmilliárd dolláros nagyságrendű finanszírozást igényel. Sok vállalat méretnöveléssel, összeolvadással vagy külső befektetők bevonásával próbálja biztosítani a szükséges tőkét; a nagyobb lépték jobb hitelminősítést és olcsóbb finanszírozást eredményezhet.
A magántőkealapok — például a BlackRock, a Brookfield és a KKR — egyre aktívabbak az ágazatban, mivel vonzó számukra a kiszámítható, hosszú távú bevételi profil.
Politikai viták és fogyasztói aggodalmak
A beruházási hullám komoly politikai vitát váltott ki. Elemzők szerint az új erőművek és hálózatok költségeit végső soron valakinek meg kell fizetnie: országos átlagban az áramszámlák egy év alatt 9 százalékkal emelkedtek. Egyes államokban ennél is nagyobb növekedést mértek: Virginiában 15 százalékot, Észak- és Dél-Karolinában pedig 8 százalékot.
Fogyasztóvédelmi szervezetek attól tartanak, hogy a nagy összeolvadások erősítik az áramszolgáltatók piaci erejét, ami megkönnyítheti számukra a beruházások költségeinek áthárítását a lakosságra. Több demokrata szenátor már vizsgálatot indított, hogy feltárják: mekkora szerepet játszanak az adatközpontok és a technológiai óriások az emelkedő villanyszámlákban.
Az iparág visszautasítja ezeket a kritikákat, arra hivatkozva, hogy a konszolidáció és a nagyobb méret olcsóbb finanszírozást tesz lehetővé, ami hosszabb távon a fogyasztók számára is kedvezőbb árakat eredményezhet. A NextEra például azt állítja, hogy floridai leányvállalatánál az ár tavalyhoz képest 2 százalékkal csökkent, míg 2019-hez képest fogyasztók átlagosan 19 százalékkal kevesebbet fizetnek. A vállalat a Dominion-felvásárlás részeként 2,25 milliárd dollár értékű számlajóváírást is felajánlott az érintett ügyfeleknek. A fogyasztóvédők szerint azonban ezek a lépések csak átmeneti könnyebbséget jelentenek, és a hosszabb távú piaci koncentráció tovább növelheti a fogyasztói terheket.
Mi dől el a következő években?
Az elmúlt évek AI‑versenye elsősorban a technológiai cégek — például az Nvidia, a Microsoft, a Google, a Meta és az OpenAI — körül zajlott, de egyre világosabb, hogy a győztesek közt azok az energetikai vállalatok is szerepelhetnek, amelyek képesek elegendő áramot előállítani és eljuttatni az adatközpontokhoz. A kérdés tehát nem csupán az, melyik vállalat fejleszt jobb mesterséges intelligenciát, hanem az is, ki biztosítja a működéshez szükséges akkora energiamennyiséget — és milyen költségen a háztartások számára.
