A Brown Egyetem közgazdaságtan professzora, Roberto Serrano azt követően rendelte el a záróvizsga személyes megtartását, hogy a 2026 tavaszi félév ECON 1170 kurzusának otthon kitölthető félévközi vizsgáján szokatlanul magas eredmények születtek. A személyes vizsga után a hallgatók átlagpontszáma 96-ról 48-ra esett vissza, ami tömeges csalás gyanúját veti fel.
Mi történt?
A történet 2025 decemberében kezdődött: akkor egy fegyveres támadó a Brown campusán két embert megölt, köztük egyet, aki nem sokkal korábban mutatkozott be Serranónak. A tragédia hatására Serrano úgy döntött, hogy a 2026 tavaszi félévben az ECON 1170 kurzus mindkét jelentős értékelését — a félévközit és a záróvizsgát — otthon kitölthető formában írhatják meg a hallgatók.
A változtatás jelentős érdeklődést hozott: a kurzusra a szokásosnál jóval több, 86 hallgató jelentkezett, miközben korábban ritkán lépte át a 30 főt, és előfordult, hogy csak nyolcan vették fel a tárgyat. A március 5-én tartott félévközi vizsga eredményei rendkívüliek voltak: az átlag 96/100 lett, és 40 hallgató hibátlan, 100 pontos dolgozatot írt.
Serrano korábbi tapasztalatai szerint ennek a kurzusnak a félévközi vizsgáin az átlag általában 65–80 százalék között mozgott. A vizsga ráadásul az otthoni formátum miatt nehezebb volt, mivel korlátlan idő állt rendelkezésre.
Mi keltette a gyanút?
Nemcsak a pontszámok voltak szokatlanok, hanem a válaszok stílusa is: sok esetben túlbonyolított, körülményes megfogalmazások jelentek meg. Serrano és doktoranduszai a vizsgakérdéseket lefuttatták a ChatGPT-n, és sok hasonlóságot találtak a chatbot válaszaival. Emiatt a professzor úgy döntött, hogy a záróvizsgát személyes jelenléttel tartja meg, hogy megállapítható legyen, a hallgatók valóban képesek-e hasonló teljesítményre felügyelet mellett.
A bejelentés után 18 hallgató azonnal leadta a kurzust, további kilenc pedig meg sem jelent a záróvizsgán. A 27 érintett hallgatóból 22-en korábban hibátlan, 100 pontos eredményt értek el a félévközin. Akik megjelentek és leírták a személyes vizsgát, az átlageredmény 96-ról 48-ra zuhant.
Serrano véleménye és kontextus
Roberto Serrano — a spanyolországi születésű közgazdászprofesszor — nem törölte automatikusan a félévközit, hanem lehetőséget adott a csoportnak, hogy a záróvizsgával igazolja a teljesítményt: ha a záró hasonló eloszlást mutat, beszámítja a korábbi eredményt; ha nem, érvényteleníti a félévközit és módosítja a végső értékelést. Serrano az El País-nak és az Inside Higher Ed-nek részletesen beszélt az esetről, és kifejezte aggodalmát a generatív AI által könnyített csalás következményeiről; szerinte az ilyen gyakorlat hanyatló, „bukott társadalomhoz” vezethet, és az egyetemeknek ki kell állniuk az önálló emberi gondolkodás mellett.
Serrano személyes története is említést kapott: 17 évesen retina-disztrófia miatt elveszítette látását, megtanulta a Braille-írást, és kiváló eredményei révén a Harvardba került. Ez a háttér részben formálja elveit és hozzáállását az akadémiai fegyelemhez.
Szélesebb kép: diákok és AI-használat
A Brown Egyetem maga is foglalkozik a generatív mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepével; egy rektori jelentés, „Generative AI in Teaching and Learning” címmel, a felmérés eredményeit idézve rögzíti, hogy az alapképzős hallgatók 56 százaléka, míg a mester- és orvostanhallgatók 67 százaléka naponta vagy hetente tudatosan használ generatív AI-eszközöket. Emellett a Princeton Egyetemen készült felmérés szerint a hallgatók 29,9 százaléka elismerte, hogy legalább egy vizsgán vagy beadandó feladatnál mesterséges intelligenciával csalt.
Sok diák ugyanakkor saját tanulási folyamatuk romlásától és hosszabb távon kognitív képességeik gyengülésétől is tart az AI használata miatt. Serrano osztja ezeket az aggodalmakat, és az egyetemek részéről szigorúbb helyzetfelmérést és felelősségteljes eljárásokat szorgalmaz.
Következmények és nyitott kérdések
Az ügy még nem zárult le: Serrano nem kívánja annyiban hagyni a történteket, noha mint állítja, a Brown vezetése viszonylag visszafogottan reagált. Az eset rávilágít arra, hogy az egyetemi vizsgáztatás hogyan sérülhet a generatív AI elterjedésével, és milyen kihívásokat jelent a vizsgaformák, az értékelési mechanizmusok és az oktatás irányelveinek újragondolása.
A történet fontos kérdéseket vet fel az oktatásban: hogyan lehet megőrizni az önálló gondolkodást és a valós tudást, miközben a diákok széles körben hozzáférnek generatív AI-eszközökhöz, és milyen módszerekkel lehet hitelesen értékelni a tudást a digitális környezetben.
