Az Egyetemi Kutatói Ösztöndíjprogram (EKÖP) és a Kooperatív Doktori Program (EKÖP KDP) ösztöndíjasai mutatták be legújabb kutatási eredményeiket a Széchenyi István Egyetem által szervezett tudományos konferencián Győrben. Az eseményen összesen 62 előadás hangzott el nyolc szekcióban, amelyek témái a járműipari és egészségtechnológiai fejlesztésektől az informatika és a mesterséges intelligencia kutatásán át az egészséges élelmiszerek előállításának innovatív megoldásaiig terjedtek.
A rendezvény szerepe és pénzügyi háttere
A Széchenyi István Egyetemen hagyomány, hogy az EKÖP és az EKÖP KDP ösztöndíjasai évente konferencia keretében ismertetik munkáikat. A konferencia megnyitóján Dr. Varga László professzor, az Egyetemi Doktori Tanács elnöke az Új Nemzeti Kiválóság Programra emlékeztetett, amely tíz évvel ezelőtt indult, és amelynek folytatásaként tavaly óta működik az EKÖP és az EKÖP KDP. Kiemelte az EKÖP célját: a hazai kutatói és alkotóművészeti utánpótlás támogatását az alap-, mester- és doktori képzésben részt vevő hallgatók, valamint a fiatal oktatók és kutatók ösztönzésével. Az EKÖP KDP különösen azokra a doktoranduszokra összpontosít, akik vállalati–egyetemi együttműködésben, gyakorlati hasznosítást ígérő kutatás-fejlesztési projektekben vesznek részt.
Az egyetem tájékoztatása szerint a 2024/2025-ös tanévben az EKÖP számára több mint 90 millió forint, míg az EKÖP KDP számára közel 150 millió forint támogatást biztosítottak a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból.
Kiemelt előadások és témák
A konferencia nyitóelőadását Moldvai László Attila doktorandusz tartotta „Gépi látás és mesterséges intelligencia alkalmazása a precíziós növénytermesztésben” címmel. Előadásában egy olyan technológiát mutatott be, amely automatizáltan és pontosan képes megkülönböztetni a kultúrnövényeket és a gyomnövényeket. A rendszer lehetővé teszi, hogy a gyomirtó szert csak a gyomnövényekre juttassák ki, ezáltal javítva a fenntarthatóságot és a költséghatékonyságot, továbbá folyamatosan monitorozza a haszonnövények állapotát a betegségek korai észlelése érdekében.
A mesterséges intelligencia szerepe a konferencia más előadásaiban is hangsúlyos volt. Dr. Verebélyi Viktória doktori hallgató az MI alkalmazását vizsgálta a jogalkotásban, különös tekintettel az alkotmányjogi vonatkozásokra és a hagyományos jogalkotói felelősségre gyakorolt hatásokra. Kutatása rámutatott arra, hogy bár az MI hatékonyan támogathatja például a parlamenti döntéshozatalt vagy a hivatalok munkáját (például módosító javaslatok rendszerezésében vagy chatbotokon keresztüli gyors állampolgári válaszadásban), alkalmazása csak megfelelő szabályozás és emberi kontroll mellett tekinthető biztonságosnak.
A kutatások sokszínűségét jól szemléltette Macher Gergely Zoltán előadása is, aki az Alkalmazott Fenntarthatóság Tanszék oktatójaként a nyugat-magyarországi településeket érintő azbesztszennyezések kapcsán bemutatott modellt ismertette. „Települési azbesztmentesítési átmenetek dinamikájának rendszerszintű vizsgálata az Isenberg-féle ökoszisztéma-keretrendszer adaptálásával” című munkájában a szakpolitika, a finanszírozás, a humán erőforrások, az infrastruktúra, a kultúra és a piac szerepét elemezte az azbesztmentesítés folyamatában. Felhívta a figyelmet, hogy az azbesztprobléma egyszerre jelent egészségügyi, környezeti, gazdasági és jogi kihívást, és a hatékony kezeléshez átfogó, hosszú távú programokra és erős társadalmi tudatosságra van szükség.
Jelentőség és kilátások
A győri konferencia bemutatta az egyetem és a támogatott programok kutatásainak gyakorlati relevanciáját, különös tekintettel azokra a területekre, ahol a kutatások közvetlen alkalmazási lehetőséget kínálnak — például a precíziós mezőgazdaságban, a jogalkalmazás támogatásában vagy a környezeti kockázatok csökkentésében. A bemutatott munkák rávilágítottak arra is, hogy a technológiai fejlesztések (például gépi látás és MI) felelős alkalmazása szabályozást és emberi ellenőrzést igényel.
A konferencián elhangzott előadások és a biztosított támogatás tükrözik az EKÖP és az EKÖP KDP célját: a kutatói utánpótlás erősítését és az egyetemi–ipari együttműködések ösztönzését gyakorlati haszonnal járó kutatásokban.
