A Box friss, State of AI in the enterprise című jelentése szerint az elmúlt egy évben drámai mértékben átalakult az üzleti szintű mesterséges intelligencia terjedése. A felmérésben 1 640 IT-döntéshozót kérdeztek meg az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból, Franciaországból és Japánból.
A legfeltűnőbb elmozdulás az, hogy azoknak az aránya, amelyek magukat fejlettnek vagy élenjárónak tartják, egy év alatt 8%-ról 64%-ra ugrott, míg a korai stádiumban lévők vagy még el sem indultak aránya 53%-ról 9%-ra zsugorodott. A válaszadók 80%-a számolt be jelentős, legalább 10%-os megtérülésről a mesterséges intelligenciába történő beruházás kapcsán, és több mint fele mérhető üzleti hatást érzékelt hat hónapon belül az engedélyezett projektek esetében.
Olivia Nottebohm, a Box operatív igazgatója szerint a gyors váltást nem egyetlen technológiai áttörés, hanem az AI használatának vállalati szintű szervezése magyarázza. „Átmentünk az egyéni kísérletezésekről olyan rendszeresített, üzemelő ügynöki működésre, ahol az ügynökök termelésben futnak és ismételhető módon használhatók” — mondta.
Mi különbözteti meg az éllovasokat a lemaradóktól?
A jelentés szerint a különbség végrehajtás kérdése: a vezető szinten lévő cégek felének az AI‑ból származó ROI-ja meghaladja a 25%-ot, míg a korai stádiumban lévőknél ez az arány mindössze 11%. Az „advanced” kategória 33%-kal, a „developing” kategória 16%-kal helyezkedik el a skálán. Nottebohm hangsúlyozza, hogy nem pusztán az AI‑be való belépés számít, hanem a bevezetés és az irányítás szigorúsága: a megfelelő csapatok, formális kormányzás és a konzisztens, megbízható tartalomréteg jelentik az előnyt.
A tartalomhozzáférés vált 2026 meghatározó szűk keresztmetszetévé
A felmérés szerint 96% nyilatkozott úgy, hogy az ügynököknek hozzá kell férniük a vállalatspecifikus tartalomhoz, ugyanakkor csak 36% kötötte össze az ügynököket megbízható tartalomforrásokkal több felhasználási esetre. A probléma elsősorban bizalmi jellegű, nem csupán kapacitás kérdése: az ügynökök csak annyira jók, amennyire a rájuk bízott tartalom és az azt védő biztonsági intézkedések.
A helyes tartalomrétegnek további előnye, hogy lehetővé teszi az ügynökök működését korábban elszigetelt osztályok között. Ugyanakkor a szervezetek körülbelül negyede adatfragmentáltságra panaszkodik, 24% szerint nehéz az AI integrálása meglévő rendszerekbe, 21% hiányolja a megfelelő jogosultsági és hozzáférés‑vezérlési megoldásokat, és 18% tartja a tartalmát annyira rendezetlennek, hogy az hozzáférhetetlenné válik. A legérettebb szervezetek 63%-a már versenyelőnyt lát az olyan strukturálatlan dokumentumokban, szerződésekben és jelentésekben, amelyeket korábban csak digitális irattárnak tekintettek.
Adatkitettségi incidensek és kormányzási reagálások
A szervezetek közel fele már tapasztalt AI‑hez köthető adatkitettséget; ez az arány az élenjáró vállalatoknál 60%. Ez részben abból adódik, hogy az élenjárók több ügynököt és rendszert kötnek össze, ugyanakkor nagyobb valószínűséggel észlelik is az eseményeket.
A formális kormányzási keretrendszerek elterjedtsége 24%-ról 2025‑ben 73%-ra nőtt idén, de az instrumentációs hiányosságok továbbra is fennállnak: csak 39% rendelkezik átfogó láthatósággal a jóváhagyott és nem jóváhagyott AI‑használat között, 34%nak vannak formális szabványai az ügynökök vállalati adatokhoz való hozzáférésére, és 27% továbbra is ad hoc kormányzást jelez. Nottebohm szerint azonban az incidensek inkább hajtóerőt jelentenek: a megkérdezettek 93%-a szerint a jobb kormányzás valójában lehetővé tette számukra a gyorsabb előrehaladást.
Ennek gyakorlati következménye, hogy a két éve kialakított emberi jogosultsági struktúrákat újra át kell gondolni az ügynökök használatára. Sok szervezet visszamenőleg végigmegy a nem strukturált adatokon, hogy vagy kitisztítsa, vagy új jogosultságokat állítson be.
A vendor‑függés elkerülése és a többmodelles architektúra
A vállalatok egyre kevésbé szeretnének egyetlen AI‑szolgáltatóra támaszkodni: 68% aggódik a provider‑függés miatt. Az átlagosan hivatalosan elfogadott AI‑eszközök száma 3,3-ra nőtt, és 79% számára fontos vagy kritikus, hogy az ügynökök „headless” módon, emberi felület nélkül kapcsolódjanak rendszerekhez és API‑khoz. Nottebohm szerint a rugalmas architektúra több modellre, headless működésre és az AI‑stack alkatrészeinek cserélhetőségére épül, így a cégek nem kényszerülnek egyetlen eszközre fogadni.
Mit érdemes prioritásként kezelni a következő három évben?
A Box ajánlása szerint a cégeknek elsősorban a nem strukturált tartalmak rendszerezésére, osztályozására és tisztítására kell fókuszálniuk, új szerepekre és csapatokra kell toborozniuk, illetve hibrid token‑számítási költségvetési modellt kell bevezetniük, ahol az IT kezeli az alapinfrastruktúrát és a token‑keretet, míg az üzleti egységek az alkalmazásszintű költést.
Nottebohm szerint nem kell feltétlenül lassú, fokozatos fejlődésben gondolkodni: ha valaki a kormányzást, a tartalomréteget és a többmodelles rendszert azonnal beépíti, indulhat úgy, mint egy vezető vállalat, és elcsípheti az emiatt járó kiemelt hatást.
Megjegyzés a forráshoz
A jelentést a Box mutatta be; a cikk a VentureBeat‑en megjelent szponzorált tartalomként készült. Szponzorált cikkek olyan anyagok, amelyeket egy vállalat fizet vagy formális üzleti kapcsolatban áll a kiadóval, és mindig egyértelműen jelöltek.
