Az elmúlt napokban több, mesterséges intelligenciával (MI) előállított, úgynevezett deepfake-fotó jelent meg Giorgia Meloni olasz miniszterelnökről, köztük egy olyan kép is, amelyen fehérneműt visel. Meloni Facebookon szólalt meg az ügyben: világossá tette, hogy a képek hamisak, és bizonyos „túlbuzgó ellenfelei” valóságosnak próbálják beállítani őket.
Meloni megjegyezte, hogy aki a képeket készítette „még javított is az alakomon”. Kiemelte: „De tény, hogy ma már bármire képesek az emberek, hogy támadjanak, és hazugságokat terjesszenek.” A poszthoz csatolta azt a deepfake-fehérneműs fotót is.
A miniszterelnök a képeket kiberzaklatásként írta le, és figyelmeztetett arra, hogy az MI-vel generált képek egyre veszélyesebb és ártalmasabb eszközökké válnak, amelyek képesek félrevezetni az embereket. Hozzátette: „A probléma túlmutat rajtam. A deepfake-ek veszélyes eszközök, mert képesek megtéveszteni, manipulálni és bárkit célba venni. Én meg tudom védeni magam. Sokan mások nem. Ezért egy szabálynak mindig érvényesülnie kell: ellenőrizni, mielőtt elhiszünk valamit, és gondolkodni, mielőtt megosztunk valamit. Mert ami ma velem történik, holnap bárkivel megtörténhet.”
Az MI és a deepfake-ek kockázatai elleni fellépés Meloni kormányának hangsúlyos politikai témájává vált. Olaszország tavaly szeptemberben az Európai Unióban elsőként fogadott el átfogó mesterségesintelligencia-szabályozást, amely börtönbüntetést is kilátásba helyez azok számára, akik a technológiát károkozásra használják. A szabályozás emellett korlátozza a gyerekekhez való hozzáférést is.
Meloni esetét a közösségi média és a politika világában felvetett szélesebb viták kötik össze a digitális megbízhatóság, az online zaklatás és az MI-szabályozás kérdéseivel — a miniszterelnök üzenete pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyéni tapasztalatok mögött társadalmi és jogi kihívások állnak.
