A Google stratégiai befektetőként csatlakozott a német Proxima Fusion 400 millió eurós tőkebevonásához, amely a vállalat értékét 2,4 milliárd euróra emelte. Ez az első alkalom, hogy a technológiai cég közvetlenül európai magfúziós vállalatba fektetett; a Google azonban nem pusztán pénzügyi megtérülést vár, hanem hosszabb távon érdeklődik a startup későbbi erőművéből származó villamos energia iránt is adatközpontjai ellátásához.
A finanszírozás szerkezete
A 400 millió eurós befektetési kört az XTX Markets, Alex Gerko brit milliárdos kereskedőcége vezette; az XTX Markets a kör összegének negyedét biztosította. A körben részt vett az East X Ventures is, miközben a Google stratégiai befektetőként szállt be. A finanszírozás során a német energetikai vállalat RWE is részt vett stratégiai befektetőként; korábban az RWE felajánlott egy, már bezárt atomerőmű területét a későbbi kereskedelmi létesítmény számára.
A Proxima Fusion tervei és ütemezése
A Proxima Fusion 2023-ban vált ki a német Max Planck Plazmafizikai Intézetből. A startup célja egy mintegy 2 milliárd eurós demonstrációs magfúziós létesítmény megépítése Németországban 2031-re, amely igazolhatná technológiájuk kereskedelmi méretű villamosenergia-termelésre való alkalmasságát. Ezt követően a vállalat azt tervezi, hogy a 2030-as évek végére hálózatra csatlakoztatható kereskedelmi erőművet üzembe helyez.
A projekt finanszírozásához a Proxima 1,2 milliárd euró szövetségi támogatást igényel a német kormánytól; emellett Bajorország már 400 millió euró támogatást ígért.
Mi motiválja a Google-t és más techcégeket?
Francesco Sciortino, a Proxima Fusion vezérigazgatója a Financial Timesnak elmondta, hogy a Google minden lehetséges energiaforrást vizsgál, hogy elegendő villamos energiát biztosítson gyorsan növekvő adatközpontjai számára. A Google nemcsak befektetőként jelent meg a körben, hanem hosszabb távon szeretne áramot vásárolni a Proxima jövőbeli erőművéből; a startup több lehetséges ügyféllel tárgyal, de a vezérigazgató nem nevezte meg őket.
A Google korábban már finanszírozott nukleáris technológiai projekteket: befektetett az amerikai Commonwealth Fusion Systemsbe és hosszú távú áramvásárlási megállapodást kötött velük a 2030-as évek elejére; továbbá megállapodott arról, hogy 2035-től 500 megawattot vásárol a Kairos Power kis moduláris hasadási reaktorainak termeléséből.
A magfúzió helyzete és kockázatai
A magfúzió elméletileg nagy mennyiségű, szén-dioxid-kibocsátás nélküli energiát szolgáltathat, mert a Napban lejátszódó folyamatot utánozza atommagok egyesítésével. Ugyanakkor a technológia még kísérleti stádiumban van: eddig egyik magánvállalat sem bizonyította, hogy tartósan többletenergiát tud előállítani a plazma működtetéséhez szükséges befektetett energiánál.
A befektetők szerint a nagy technológiai cégek megjelenése növeli a magfúziós iparág hitelességét, de ez önmagában nem garancia arra, hogy bármelyik fejlesztési irány eljut a gazdaságosan működő kereskedelmi erőművekig. Jelenleg még nem lehet megjósolni, melyik technológiai megközelítés lesz életképes, ezért a Google és más vállalatok egyszerre több szereplőbe fektetnek.
Miért sürgős az energiaellátás kérdése a techcégek számára?
A mesterséges intelligencia fejlődése és az új generációs AI-modellek betanítása jelentősen megnöveli az adatközpontok energiaigényét. A Google, a Microsoft, az Amazon és a Meta világszerte új adatközpontokat építenek, amelyek nagy mennyiségű villamos energiát fogyasztanak. Emellett több országban éveket is igénybe vehet a hálózati csatlakozások kiépítése, ezért a technológiai óriások egyre gyakrabban vegyítik az áramvásárlást a közvetlen beruházással: megújuló projektek, kis moduláris atomreaktorok és most már magfúziós fejlesztések támogatásával próbálják hosszú távon biztosítani energiaellátásukat.
