A vállalatok egyre szélesebb körben vezetnek be mesterséges intelligenciára (AI) és generatív mesterséges intelligenciára (GenAI) épülő megoldásokat üzleti folyamataikba, miközben a biztonsági kontrollok nem mindig fejlődnek ugyanolyan ütemben. Különösen kritikus ez az úgynevezett agentic AI, vagyis az önálló feladatvégzésre képes AI-ügynökök elterjedésénél: ezek a rendszerek képesek adatokhoz hozzáférni, különböző alkalmazások között mozogni és emberi beavatkozás nélkül végrehajtani összetett műveleteket.
Milyen kockázatokat látnak a döntéshozók?
Az OpenText megbízásából a Ponemon Institute által végzett kutatás szerint a válaszadók 55 százaléka úgy véli, hogy az AI-ügynökök rosszindulatú felhasználása mérsékelt vagy jelentős mértékben növelheti az adatlopás kockázatát. Emiatt a kutatás hangsúlyozza: fontos meghatározni, hogy ki vagy mi férhet hozzá az adatokhoz, milyen jogosultságokkal, milyen célból és milyen időtartamra.
Mennyire elterjedtek az AI-ügynökök a vállalatoknál?
A Ponemon felmérése szerint a vállalatok 38 százaléka részben vagy teljes egészében bevezette az agentic AI-t. A munkavállalók átlagosan 23 százaléka használ olyan AI-ügynököket, amelyek emberi beavatkozás nélkül hajtanak végre feladatokat — például kódírást, e-mailek megválaszolását vagy adatlekérdezéseket.
Új szereplők az identitásmodellben: nem emberi identitások
A hagyományos identitás- és hozzáféréskezelés (IAM) korábban főként emberi felhasználók azonosítására és jogosultságainak kezelésére fókuszált. Az AI-ügynökök megjelenésével azonban egyre több digitális, nem emberi identitás jelenik meg a vállalati rendszerekben: ezek határozzák meg, hogy egy alkalmazás, folyamat vagy AI-ügynök milyen adatokhoz fér hozzá, és milyen műveleteket hajthat végre. Ennek központi felügyelete és szabályozása az IAM feladata.
A Gartner 2026-os kiberbiztonsági trendriportja is rámutat: az IAM-rendszereknek alkalmazkodniuk kell az AI-ügynökök biztonságos támogatásához és kezeléséhez.
Tudatosság mellett gyakori hiányosságok
Az OpenTexthez kapcsolódó Dark Reading riportja szerint a vezetők 70 százaléka érettnek tartja saját IAM-képességeit. Ugyanakkor a szervezetek közel fele még nem képes külön szabályokat alkalmazni a nem emberi identitások kezelésére. A kutatás konkrét számai a következők:
- A szervezetek 93 százaléka legalább néhány AI-ügynöknél már alkalmaz különálló identitást.
- Mindössze 27 százalék használ különálló identitást az összes vagy a legtöbb AI-ügynök esetében.
- A jogosultságok rendszeres ellenőrzése sem általános: 13 százalék végez folyamatos felülvizsgálatot, míg 11 százalék csak incidens után vizsgálja felül a hozzáféréseket.
A válaszadók 82 százaléka úgy érzi, tisztában van az AI-ügynökök biztonsági kockázataival, de csak 53 százalékuk véli úgy, hogy jelenlegi IAM-rendszereik megfelelően fel vannak készülve az AI-ügynökök számának várható növekedésére.
Melyek a vezetők legnagyobb aggodalmai?
A Dark Reading riport szerint a legnagyobb félelmek a következők:
- A túl széles jogosultsági kör és a jogosultságok fokozatos kiterjedése (válaszadók 51 százaléka).
- A rövid életciklusú vagy gyorsan változó identitások kezelése (49 százalék).
- A jelenlegi eszközök elégtelen irányítása és kontrollja az új környezetben (41 százalék).
Az AI-ügynökök dinamikus viselkedése — például új rendszerekhez kapcsolódás vagy további adatokhoz való hozzáférés idővel — megnehezíti a jogosultságok pontos követését, és növeli a túlzott hozzáférések kockázatát.
Hogyan lehet biztonságosan skálázni az AI-ügynököket?
A jelentés szerint az AI-ügynökök biztonságos vállalati alkalmazásának alapfeltétele egy korszerű identitás- és hozzáféréskezelési infrastruktúra, amely képes szabályozni, hogy ki vagy mely AI-rendszer használhat AI-ügynököket, milyen jogosultságokkal, milyen célból és milyen feltételek mellett. Az OpenText Identity and Access Management portfóliója ilyen támogatást kínál: az ajánlott megoldások az identitások és jogosultságok teljes életciklusának kezelését, a hozzáférések rendszeres felülvizsgálatát, valamint központi és kockázatalapú hozzáférés-kezelést teszik lehetővé.
Ezekkel az eszközökkel átláthatóbbá válik, hogy mely felhasználók vagy AI-rendszerek alkalmazhatnak AI-ügynököket, milyen rendszerekhez férnek hozzá, és mikor szükséges szigorúbb ellenőrzés vagy jogosultság-felülvizsgálat.
Következtetés
Az AI-ügynökök gyors terjedése jelentős üzleti előnyöket ígér, ugyanakkor új, specifikus biztonsági kihívásokat is hoz. A Ponemon és a Dark Reading által összegzett felmérések szerint a döntéshozók többsége aggódik az adatlopás kockázatának növekedése miatt, és bár a szervezetek többsége részben alkalmaz idegen identitásokat az AI-ügynököknél, a teljes körű, folyamatos és szabályozott IAM-gyakorlatok még nem általánosak. Ennek orvoslásához modernizált IAM-megoldásokra és szigorúbb hozzáférés-ellenőrzési folyamatokra van szükség, ha az AI-ügynökök előnyeit biztonságosan szeretnék kiaknázni.
