A mesterséges intelligencia körüli közbeszéd gyakran a modellek képességeire, sebességére vagy veszélyeire összpontosít. A nagy AI-sztori című podcast legújabb epizódjában Szadai Károly médiatörténész, az NMHH Médiatanácsának tagja azonban azt hangsúlyozta, hogy ennél fontosabb kérdés, miként változik meg az ember a technológia hatására. „Az utolsó határok bomlanak le, és az érzelmeinket adjuk át” — fogalmazott.
Az adás állandó szakmai meghívottja Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora volt. A beszélgetés során a résztvevők azt a történeti távolságot emelték ki, amelyben a generatív AI helyezkedik el: a könyvnyomtatás megváltoztatta az olvasást, az internet átalakította a kommunikációt, és most a generatív mesterséges intelligencia alakítja át, hogyan jutunk információhoz és hogyan értelmezzük a valóságot. Míg a könyvnyomtatás idején az emberek közelebb kerültek az eredeti forrásokhoz, az AI-korszakban újra interpretációkat kérünk — ezúttal a géptől.
Az AI mint „humanizáló” erő
A beszélgetés egyik központi kérdése az volt, hogy az AI még mindig csupán eszköz-e. Szadai Károly szerint az ember hajlamos megszemélyesíteni mindent, ami beszél hozzá; a nyelvi modellek ezt kihasználva természetes nyelven, emberi hangon kommunikálnak, és társas helyzeteket imitálnak. Egy példa szerint egy száraz társasházi jegyzőkönyvből AI segítségével úgy készült podcast, hogy az autóban hallgatva már „emberi” beszélgetésnek tűnt.
A humanizáló formátumok népszerűsége problémát jelenthet, mert ezeket a megoldásokat szeretjük. Aczél Petra hozzátette, hogy egyre többen fordulnak AI-rendszerekhez lelki vagy emberi problémákkal: az AI mindig elérhető, türelmes, folyamatos megerősítést ad, nem konfrontálódik és sosem fárad el. Ezek a tulajdonságok érzelmi kötődést vagy akár függőséget is kialakíthatnak.
Szadai Károly arról is beszélt, hogy már léteznek olyan rendszerek, amelyek arccal, hanggal és személyiséggel képesek romantikus vagy intim kapcsolatot szimulálni. Szerinte ez nem pusztán technológiai kérdés: a valóság fogalma is átalakul.
Szabályozás és fejlesztési helyszínek
A beszélgetés rávilágított arra is, hogy bár Európa próbálkozik az AI szabályozásával, a nagy nyelvi modellek fejlesztése elsősorban az Egyesült Államokban és Kínában zajlik. Szadai Károly szerint az európai szabályozás gyakran lassú, és nehezen tud lépést tartani a technológia gyors fejlődésével. Ugyanakkor szerinte a legnagyobb probléma nem feltétlenül a jogi háttér hiánya, hanem az, hogy a technológiai vállalatok önkorlátozása nem látható: nem jeleznek lassítást vagy önkéntes korlátok felállítását.
Különös veszély: a gyermekek és a valóság személyre szabása
Szadai Károly külön kiemelte a gyermekvédelem kérdését: ma a gyerekek olyan rendszerekkel beszélgetnek, amelyek mindig pozitív visszajelzést adnak, folyamatos figyelmet biztosítanak, és amelyeket a gyerekek kritikus gondolkodás hiányában nehezen tudnak értelmezni. A legaggasztóbb szerinte az, hogy erre még nem érkeznek megfelelő társadalmi vagy szabályozói reakciók.
A műsorvezető kérdésére, mi történik, ha a médiatartalmak nagy részét már AI állítja elő, Szadai Károly elmondta, hogy szerinte ez részben már meg is történt: az internetes tartalmak nagy részét algoritmusok formálják, és hírfogyasztásunk jelentős részét is algoritmusok irányítják. A legsúlyosabb veszélynek viszont azt nevezte, hogy egyre kevésbé érdekel minket a valóság — „Arra vagyunk kíváncsiak, hogy azt halljuk, amit mi gondolunk.” Ha ez így marad, a generatív AI nem csupán új technológia lesz, hanem a valóság személyre szabott verzióinak gyártója.
További részletek a beszélgetésből
A podcastban pontos időbélyegekkel haladva beszéltek többek között arról, hogy hogyan változik a forrásokhoz való viszony (04:44), miért nincs időnk felmérni az AI következményeit (08:01), miért tűnik gyengének az európai szabályozás (11:52), mire számíthatunk teljes AI-vel gyártott filmek esetén (14:02), hogyan alakítja át az emberi kapcsolatok fogalmát az AI (15:06), miért különösen aggasztó az AI szerepe a gyermekeknél (21:30), és hogyan lehet majd megállapítani, hogy egy tartalmat ember vagy AI készített (25:56).
A podcast további epizódjai is elérhetők az adásban említett sorozat archívumában.
