Eszközök

Melyik mesterséges intelligenciát érdemes használni: útmutató a chatbotoktól az ügynökrendszerekig

A cikk főszereplői a ChatGPT és Claude szolgáltatások, valamint kiegészítésként Google termékei, és arról szól, melyik AI-t érdemes választani különböző feladatokra.

Melyik mesterséges intelligenciát érdemes használni: útmutató a chatbotoktól az ügynökrendszerekig

Az AI-használat az egyszerű csevegéstől egyre inkább az úgynevezett ügynökrendszerek felé tolódik: ezek a rendszerek nemcsak válaszolnak a kérdéseidre, hanem képesek terveket készíteni és eszközöket használva többórányi emberi munkát elvégezni egyszerre. Röviden: egy ügynökös rendszer tulajdonképpen „ad egy számítógépet” a mesterséges intelligenciának, hogy dolgozzon vele.

Mikor elég egy chatbot?

Ha csak receptre, egyszerű kérdésre vagy levélírásra van szükséged, ma már sok ingyenes vagy alapszintű modell is teljesen megfelelő. Ezek alacsony kockázatú feladatoknál „elég jók”. Viszont ha az ügy nagy tétű — például orvosi vagy jogi második vélemény —, akkor nem érdemes csak a legalapabb modelleket használni. Ilyen esetekben a szerző javaslata a legfejlettebb elérhető modellek használata: Claude legjobb modelljei, Opus és Fable, vagy ChatGPT GPT-5.6 Sol, legalább a "High" gondolkodási szintre állítva. Ezek a modellek általában alacsonyabb hibaaránnyal rendelkeznek és jobb eredményt adnak összetett területeken, de költséggel járnak.

Modellválasztás és gondolkodási szint

Nem elég csak modellt választani, a legtöbb szolgáltatásban beállítható a „thinking level” vagy hasonló fokozat is. Ez hatással van a teljesítményre és a költségekre; a magasabb szintek jobb pontosságot adnak, de többe kerülnek.

Ha komoly munkát szeretnél rábízni az AI-ra: két egyszerű választás

A szerző szerint a legtöbb felhasználó számára, aki a legtöbbet akarja kihozni az AI-ból, jelenleg két kézenfekvő lehetőség van: ChatGPT vagy Claude. Vannak olcsóbb irányok és nyílt modellek is, de azok használata több technikai tudást igényel. Kezdésként a havi nagyjából 20 dolláros előfizetéses szintek könnyű és erős hozzáférést adnak ezekhez az ügynökrendszerekhez.

Hogyan adsz „számítógépet” az AI-nak?

Alapvetően két megközelítés létezik: az AI-cég virtuális számítógépét használni (az egyszerűbb, de korlátosabb mód), vagy az AI-nak hozzáférést adni a saját gépedhez (erősebb, de kockázatosabb).

  • Az AI-cégek által biztosított környezetek: ChatGPT-ben ez a "ChatGPT Work", Claude-nál a "Cowork" mód. Itt kiválasztod a modellt és a gondolkodási szintet (pl. Sol High a ChatGPT-ben, Fable vagy Opus High a Claude-nál), és megadhatod, milyen alkalmazásokhoz kapcsolódjon az ügynök (például e-mail, Google Drive). Ezeken a gépeken futó feladatok előnye, hogy bárhonnan elindíthatók és később ellenőrizhetők.

  • Saját géphez kötött módok: ChatGPT Codex/Work és Claude Code/Cowork módban az AI hozzáférhet a számítógéped fájljaihoz, böngészőjéhez és akár a kurzor mozgatásához is. Ez lehetővé teszi sokkal bonyolultabb, hosszabb távú projektek elvégzését, részletes változásnaplóval és parancsokkal.

Gyakorlati példák a szerző közvetlen tapasztalataiból

  • Egy demo fejlesztés: a szerző GPT-5-tel és később GPT-5.6 Sol-lal is létrehozott egy procedurális brutalista épületkészítőt, és a különbség a két verzió között jelentős volt.
  • MBA-előadás előkészítése: a szerző mindkét rendszernek megparancsolta, hogy csatlakozzon Gmail-fiókjához és segítsen előkészíteni egy hétfői, 21-i MBA-szemináriumot. Az ügynökök felkutatták az információkat, anyagokat és javaslatokat készítettek; körülbelül 10 perc alatt visszatértek kész javaslatokkal — ilyen munkához embernek több órára lett volna szüksége.
  • Kiadandó könyv ellenőrzése: a szerző az új, októberben megjelenő könyvének teljes PDF-jét betöltette GPT-5.6 Sol Codexbe; az AI 30 percig dolgozott, 195 hivatkozást ellenőrzött és hosszú jegyzetlistát adott. A szerző szerint az AI-észrevételek pontosak voltak, és inkább túlságosan részletezők, nem pedig kitalált hibák.

Engedélyek és biztonsági kockázatok

Amikor az AI hozzáfér jelszóval védett fiókokhoz vagy a gépedhez, az engedélyek nagyon fontosak. Mindkét cég megengedi, hogy beállítsd: az AI csak előzetes jóváhagyással hajtson végre küldést, vásárlást vagy fájlmódosítást. Míg meg nem bízol teljesen a rendszerben (és meg nem érted hibáit), érdemes mindenütt az ellenőrzést bekapcsolva tartani.

Egy másik jelentős kockázat a prompt injection: az ügynök, amely e-maileket olvas és webet böngész, találkozhat rosszindulatú szövegekkel, amelyek megpróbálják átvenni az utasításokat. A laborok dolgoznak a védekezésen, de a probléma nincs teljesen megoldva. Ez is indokolja, hogy korlátozd, milyen dolgokhoz férhet hozzá az ügynök.

Mivel érdemes még számolni — mobil, ütemezés, és a határok

  • Az AI cégek által futtatott Work és Cowork módok lehetővé teszik, hogy például telefonról indíts hosszabb feladatot és később ellenőrizd az eredményt. Ütemezheted is az ügynök munkáját napi rövid tájékoztatókra.
  • Ha az AI a saját számítógépedet használja, képes a kurzort, böngészőt és alkalmazásokat emberi módon kezelni — ez nagyon hatékony, de kockázatot jelent.

A verseny: Microsoft Copilot, kínai modellek és Google

  • Microsoft Copilot: ha a munkakörnyezeted Microsoft-központú, lehet, hogy csak Copilot áll rendelkezésre; ez jó dokumentumkezelésre, de elmarad az ügynöki képességekben.
  • Kínai nyílt súlyok: modellek, mint a Kimi K3, DeepSeek vagy Qwen meglepően képességek, de ügynökszerű használathoz technikai szakértelmet igényelnek.
  • Google: a Google egykor vezető volt benchmarkokban, de jelenleg nincs világelső frontier modellje, és hiányoznak olyan fejlett ügynökfunkciók, mint a Codex/Code. Ezért a szerző nem ajánlja a Gemini-t jelenleg elsődleges rendszernek. Ugyanakkor a Googlenak vannak erős eszközei: a Gemini Notebook (korábban NotebookLM) hasznos kutatóknak és elemzőknek, és a Gemini Omni egy szokatlan megközelítést hoz videószerkesztésre: nagy nyelvi modell, amely közvetlenül lát és módosít videót.

Multimédia és hang

  • Képalkotás: Google és ChatGPT beépített képgenerálóival erős opciót adnak képes anyagokhoz; Claude-nak nincs beépített képalkotó motorja, és kód-generálással próbál képet előállítani, ami kevert eredményekhez vezet.
  • Hang: ChatGPT új hangmódja, a GPT-Live, natív beszédet és hallgatást kínál, ami élő beszélgetéshez hasonló ritmust ad; Claude is képes beszélni, de az inkább szöveg-felolvasásként működik.

Gyakorlati zárógondolatok és tanácsok

A szerző gyakorlati javaslata: válassz Claude-ot vagy ChatGPT-t, fizess a célzott csomagért (például a körülbelül 20 dolláros szintért), és add rá az ügynököt egy valódi feladatra. Vizsgáld meg alaposan az eredményt, kérj módosításokat, és kezeld az ügynököt mint egy beosztottat, akit irányítasz és felügyelsz. Egy ilyen kísérlet többet tanít arról, mit jelent számodra az AI, mint bármilyen útmutató.

Figyelem: a $20-os szintek tényleges, de korlátozott ügynök-használatot tartalmaznak, az erősebb csomagok leginkább több órányi AI-munkaidőt adnak, nem feltétlenül „okosabb” modellt.