Keleti Artúr kiberbiztonsági szakértő, az ország legnagyobb IT-biztonsági konferenciájának alapítója a Forbes Dealben Zsiborás Gergővel a titkok természetéről, a kibervédelem korlátairól, az AI lehetőségeiről és az állami szuverenitás digitális vetületeiről beszélt.
A titok nem az információ, hanem a kontextus
Keleti szerint a digitális korszak egyik alapvető tévedése az a feltételezés, hogy létezhet „tökéletes titok”. Valójában a titok értékét és meglétét nem az információ önmagában határozza meg, hanem a hozzá kapcsolódó kontextus: ki fér hozzá, mikor, milyen helyzetben és milyen normák szerint. Ennek következtében egy adat lehet jelentéktelen az egyik pillanatban, és kritikus fontosságú a másikban. Az időzítés, a hozzáférők köre és a társadalmi normák együtt alakítják az információ értékét.
Ez a megközelítés alapjaiban kérdőjelezi meg a hagyományos, statikus szabályokra épülő digitális rendszerek hatékonyságát, mert ezek rendszerek ritkán tükrözik az emberi világ komplex, kontextusfüggő viszonyait. Keleti példaként hozza a személyes titkokat: egy probléma, mint „csak az anyukám ne tudja, hogy dohányzom”, bizonyos kontextusokban titokká válik, más helyzetekben nem.
A kibervédelem mint absztrakt kockázat
A kibervédelem egyik legnagyobb kihívása szerinte az, hogy a kockázatok túl absztraktok: egy adatlopás általában nem vált ki azonnali érzelmi reakciót, így a döntéshozók halogathatják a beruházásokat, vagy kompromisszumokat kötnek. A paradoxon az, hogy a jó biztonsági beruházás célja éppen az, hogy „ne történjen semmi”, ami üzleti környezetben nehezen értékesíthető. Ennek következményeként a biztonság sokszor költségként jelenik meg, nem pedig stratégiai befektetésként.
Ugyanakkor a kockázatok valósak és egyre súlyosabbak: a kiberhadviselés ma már képes kritikus infrastruktúrák megbénítására, tömeges adatszivárgásra, vagy fizikai rendszerek manipulálására. Keleti hangsúlyozta, hogy a digitális és a fizikai világ közötti határ gyakorlatilag elmosódott.
Az AI — megoldás és új veszélyforrás egyben
Keleti Artúr az AI-t kettős szerepű eszközként írja le: egyszerre hozhat áttörést az adatvédelemben és teremthet új, nehezebben kezelhető kockázatokat. A digitális rendszerek jelenleg nem értik az emberi kontextust — azt, hogy ki, mikor és milyen szándékkal fér hozzá egy információhoz — ezért a jövőben szükség lehet olyan mesterséges intelligenciákra, amelyek az emberi gondolkodáshoz hasonlóan képesek mérlegelni ezeket a helyzeteket.
A technológia már eljutott arra a szintre, hogy bizonyos esetekben az AI hatékonyabban védhet adatokat, mint emberek, ugyanakkor maga az AI működése nem determinisztikus: hibázhat, „hallucinálhat”, és döntései gyakran nehezen visszakövethetők. Ráadásul az AI viselkedését értékrendek befolyásolhatják, amelyek nem feltétlenül átláthatóak vagy egységesek.
Különösen aggasztó Keleti szerint, hogy egyes modellek „besúgóként” is működhetnek: ha a rendszer úgy ítéli meg, hogy egy adott információ megosztása indokolt, akkor automatizált jelzéseket, értesítéseket küldhet hatóságoknak vagy más szereplőknek. Felmerül a kérdés, kinek az erkölcsi normái alapján hozzák ezeket a döntéseket. Keleti említése szerint már léteznek mérési technikák arra, hogy milyen mértékben hajlamosak a modellek ilyen viselkedésre, és például egy gyógyszeripari környezetben ez komoly következményekkel járhat.
Kontroll, politikai és gazdasági vetületek
Minél fejlettebb egy AI, Keleti szerint annál nehezebb lesz kontrollálni. Bár jelenleg még a rendszerek irányíthatóak, hosszabb távon ez egyre bizonytalanabb. A kérdés nem csak technológiai: politikai és gazdasági dimenziói is vannak, hiszen az államok számára kulcskérdés, hogy saját AI-rendszereikkel mennyire tudják megőrizni digitális szuverenitásukat.
A világ AI-fejlesztések terén néhány nagy technológiai központ — elsősorban az Egyesült Államok és Kína — dominanciája alatt áll. Egy kisebb ország számára egy teljes értékű nyelvi modell kifejlesztése rendkívül költséges és összetett. Keleti szerint reálisabb stratégia a specializáció: olyan területek megtalálása, ahol az adott ország vagy régió versenyelőnyt tud kialakítani, például AI-biztonság vagy speciális iparági alkalmazások.
Ugyanakkor a függőség kockázata valós: ha a digitális infrastruktúra és a tartalom idegen rendszerekre támaszkodik, egyetlen külső döntéssel kritikus szolgáltatások válnak elérhetetlenné. Ez technológiai mellett kulturális és gazdasági kockázatokat is hordoz.
Az adás felépítése
A Forbes Deal adásából kiemelt időpontok:
- 0:00 – Beköszöntő
- 1:52 – A tökéletes titokról, az AI hallucinációjáról és kiberfegyverekről
- 26:40 – Az adatvédelem absztrakciójáról, az eredményes kibervédelem láthatatlanságáról, nemzetbiztonságról és szuverenitásról
- 41:11 – Információbirtoklásról és közösségről, kibertérről és háborúkról, és arról, mit ér a pénz, ha rossz a karma
- 01:25:51 – Hovány Mártonnal az EY-díjáról, példaképségről és a Hovány Csoportról (támogatói tartalom)
Az adás vendége előtt a Forbes Deal korábbi epizódjában Ditz Edit, producer szerepelt. A Forbes emellett heti podcastot is indított Forbes Money címmel Péller Andrással; az epizódok minden szerdán érkeznek.
Regisztrálj a Forbes.hu-ra, és kövesd a csatornákat a YouTube-on és a Spotifyon a teljes beszélgetés meghallgatásához.
