A KFF egészségügyi kutatószervezet friss felmérése szerint szoros összefüggés mutatkozik a mesterséges intelligencia (MI) egészségügyi célú használata és az oltásellenes tévhitek elfogadottsága között. A kutatás az Egyesült Államokban, 2 480 fős, reprezentatív mintán készült.
A vizsgálat rámutatott, hogy azoknál a felnőtteknél, akik legalább hetente egyszer használnak MI‑t egészségügyi információkért, nagyobb arányban fordul elő bizonyos téves nézetek elfogadása. Például a legalább heti rendszerességgel MI‑t használók 35 százaléka tartja biztosan vagy valószínűleg igaznak az állítást, miszerint az MMR‑oltás (kanyaró, mumpsz, rubeola) autizmust okoz a gyermekeknél; azoknál, akik soha nem fordulnak MI‑hez egészségügyi célból, ez az arány 20 százalék.
Hasonló mintázat látszik más, széles körben terjesztett tévhiteknél is:
- A technológiát gyakran igénybe vevők 29 százaléka hiszi azt, hogy az mRNS‑alapú vakcinák képesek megváltoztatni az emberi DNS‑t; a nem használók között ez 20 százalék.
- A kanyaró elleni oltás veszélyességét firtató tévhitet a rendszeres MI‑használók 22 százaléka fogadja el, míg a chatbotokat elkerülők 15 százaléka.
A kutatók statisztikai módszerekkel kiszűrték olyan demográfiai és egyéb tényezők hatását, mint az életkor, a bőrszín, az iskolai végzettség vagy a politikai hovatartozás; a MI‑használat és a tévhitek elfogadottsága közötti kapcsolat ezután is egyértelmű maradt.
A közösségi média egészségügyi célú használata szintén erősen összefügg az oltásszkeptikus nézetekkel: azok körében, akik hetente legalább egyszer keresnek egészségügyi információt közösségi platformokon, az MMR‑oltással kapcsolatos tévhit elfogadottsága 37 százalék, szemben a nem használók 16 százalékával.
A felhasználói csoportok összetétele azonban élesen különbözik: a közösségi médiát inkább alacsonyabb jövedelmű, kevésbé iskolázott rétegek használják, míg a MI‑eszközökhöz nagyobb arányban fordulnak magasabb jövedelmű, diplomás háztartásokban élők. A kutatás nem részletezte, hogy a válaszadók pontosan melyik MI‑modellt vagy chatbotot alkalmazták.
Ez fontos részlet: a különböző chatbotok és MI‑rendszerek eltérő mértékben hajlamosak a félretájékoztatásra, ami nagymértékben függ a képzésükhöz használt adatoktól és attól, hogy a rendszerek hogyan kezelik a vitatott vagy megosztó tudományos állításokat. Emellett a KFF egy korábbi, márciusi felmérése szerint a felnőttek mintegy harmada keres már most is egészségügyi tanácsokat MI‑n keresztül; az OpenAI pedig elismerte, hogy az egészségügy az egyik leggyakoribb felhasználási terület, és a szolgáltatás hetente több százmillió ilyen jellegű kérdést kap.
A felmérés azért is fontos, mert rávilágít arra, hogy az információforrások és a technológiahasználat módja befolyásolhatja a közegészségügyi tájékozódást és a vakcinákkal kapcsolatos bizalmat. Ugyanakkor a tanulmány korlátozottsága — például a használt MI‑modellek azonosításának hiánya — arra utal, hogy további, célzott vizsgálatok szükségesek annak feltárására, miként járulnak hozzá az egyes rendszerek a félretájékoztatás terjedéséhez.
Megjegyzésként a cikk emlékeztet arra is, hogy az MMR‑oltás és az autizmus közötti téves feltételezés történetileg az 1990‑es években kezdődött, miután a The Lancet című orvosi szaklapban közzétett, később teljesen visszavont tanulmány teret adott ennek a nézetnek.
Következtetések
A KFF‑felmérés összességében azt mutatja, hogy az MI‑eszközök egészségügyi alkalmazása és a közösségi média egészségügyi célú használata egyaránt összefügg a vakcinákkal kapcsolatos tévhitek szélesebb elfogadottságával. Mivel a vizsgálat nem azonosította az egyes MI‑modelleket, további kutatások szükségesek ahhoz, hogy megértsük, mely rendszerek vagy mechanizmusok terjesztik leginkább a félretájékoztatást, és hogyan lehet ezt csökkenteni.
