A videójáték-konzolok költségszerkezete az elmúlt években átalakult: ma már nem pusztán a központi processzor vagy a grafikus vezérlő határozza meg leginkább a végfelhasználói árat. Egyre nagyobb szerepet kapnak a memóriachipek és az azokért zajló verseny, amelyet részben a mesterséges intelligencia (AI) adatközpontjainak robbanásszerű bővülése hajt. Emellett a gyártók üzleti döntései — például a fizikai lemezek elhagyása — további átalakulásokat hoznak a piacon.
Sony döntése: a fizikai kiadások megszűnnek
A Sony 2024 júliusának elején bejelentette, hogy 2028. januárjától az új PlayStation-címek nem jelennek meg fizikai lemezen; ezután kizárólag digitálisan lesznek elérhetők a PlayStation Store-ban, illetve letöltőkóddal a kiskereskedőknél. A vállalat szerint a változtatás a vásárlói szokások eltolódását tükrözi: a digitális értékesítés már jóval meghaladja a lemezes eladásokat, és 2025-ben a PlayStation-játékok közel 80 százaléka várhatóan digitális formában talál gazdára.
A lépés csökkenti a gyártó számára a lemezgyártás és logisztika költségeit, növeli az árképzés feletti kontrollt, és egyszerűsítheti a következő konzolgeneráció fejlesztését. Több iparági elemző szerint mindez azt is jelzi, hogy a PlayStation 6 valószínűleg lemezmeghajtó nélküli rendszerként érkezhet.
A memória vált a legkritikusabb komponenssé
Egy modern konzol legdrágább elemei közé tartozik az egyedi AMD lapka, a nagysebességű GDDR6 memória és az SSD-kben használt NAND flash. Közülük a memória különösen fontossá vált, mert ugyanaz a három gyártó — Samsung, SK Hynix és Micron — szolgálja ki egyszerre a fogyasztói elektronikai piacot és az AI-adatközpontokat. Az AI-szektor gyors bővülése miatt a gyártók kapacitásuk egy részét a nagy teljesítményű memóriák előállítására csoportosítják át, így szűkül a hagyományos DRAM-, GDDR6- és NAND-kínálat, amelyre a konzoloknak és PC-knek szükségük van.
A TrendForce piackutató előrejelzése szerint 2026 első negyedévére a DRAM szerződéses ára akár 90–95 százalékkal, a NAND flash memória ára pedig 55–60 százalékkal emelkedhet az előző időszakhoz képest. A kutatócég szerint ezt elsősorban az AI-szerverek megnövekedett memóriaigénye és a korlátozott gyártókapacitás okozza.
Hullámzó memóriaárak és az AI felívelése
A memóriaipar a 2019–2024 közötti időszakban erősen ingadozott: a 2020-as járvány idején megugró kereslet és a 2021-es globális chiphiány emelte az árakat, majd 2022-ben visszaeső kereslet és felhalmozódó készletek következtében jelentős árcsökkenés következett. 2023-ban több memóriafajta történelmi mélypontra süllyedt, de 2024-ben az AI-boom újra felfelé indította az árakat. A 2026-ban várható drágulás a TrendForce szerint ennek a folyamatnak a folytatása, és jelenleg nincsenek egyértelmű jelek az áremelkedés megállására.
A magyar piacot erősebben érintette a drágulás
A világpiaci trendek a magyar boltok áraiban is megjelentek, sőt helyenként erősebben: egyes memóriacsomagok ára 2020–2024 között nagyot ingadozott. Például egy 16 gigabájtos DDR4 készlet 2020-ban körülbelül 18–22 ezer forintba került, 2023-ban pedig 11–13 ezer forinton is hozzájuthatott a vásárló; 2024-ben és 2025-ben ismét 18–25 ezer forint körüli ársávban találhatók ezek a termékek. A DDR5 32 gigabájtos csomagok bevezetéskor 70–90 ezer forint körül mozogtak, 2024-re 35–45 ezer forintra estek, majd az idei évben újra jellemzően 50–70 ezer forint között kínálják őket.
A hazai árszintet tovább növelte a forint árfolyama, a 27 százalékos áfa és az importőrök készletezési gyakorlata, így a magyar vásárlók gyakran nagyobb áremelkedést éreztek, mint a nemzetközi piacokon.
Mit jelent ez a következő konzolgeneráció számára?
A PlayStation 5 és az Xbox Series X 2020-as debütálásakor a legnagyobb gondot az ellátási lánc zavarai okozták. A következő generáció fejlesztése viszont már olyan környezetben zajlik, ahol az AI versenyez ugyanazért a gyártókapacitásért és memóriáért, amelyre a konzoloknak is szükségük van. Ez nem jelenti automatikusan, hogy a PlayStation 6 vagy a következő Xbox azonnal rekordáron jelenik meg; a gyártók továbbra is alkalmazhatnak olyan stratégiát, hogy a hardvert veszteséggel adják, és a bevételt játékokból, előfizetésekből és digitális szolgáltatásokból pótolják. Ugyanakkor a mozgásterük szűkebb lett, és a memória- illetve félvezetőpiac alakulása jelentősen befolyásolja majd a készülő eszközök árképzését és elérhetőségét.
Összefoglalva: a konzolok áraira ma már nem csak a hardvertervezés és a fogyasztói kereslet hat; az AI-korszak növekvő nyersanyagigénye és a memóriaipar kapacitáskorlátai is alapvetően alakítják a piacot, aminek következtében a videojáték egyre költségesebb hobbi lehet.
