Az OpenAI vezető közgazdásza, Ronnie Chatterji az Európai Központi Bank (EKB) éves tanácskozásán, Sintrában azt hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia (AI) megjelenése önmagában nem jelenti a munkahelyek automatikus megszűnését. Chatterji szerint az a tény, hogy egy technológia érint egy munkafeladatot, nem azonos azzal, hogy a munkakör teljesen feleslegessé válna; ehelyett alaposan meg kell vizsgálni a munkakörök tartalmának és működésének átalakulását, mielőtt elhamarkodott jóslatokat tennénk.
Chatterji személyes példával érzékeltette a folyamatot: édesapja közgazdászként dolgozott, és a személyi számítógépek 1985-ös elterjedése alapvetően megváltoztatta munkamódszereit. Korábban nagyszámítógépen, lyukkártyákkal futtatta a regressziós számításokat; később ugyanezeket a feladatokat az íróasztalánál tudta elvégezni. A technológia tehát nem kiszorította, hanem kiegészítette és jelentősen növelte a termelékenységet.
Az AI gazdasági következményei kiemelt téma az EKB és más jegybankok számára, mivel a munkaerő tömeges kiszorulása befolyásolhatja a gazdasági növekedést és az infláció alakulását. Bár a jegybanki kutatók eddig nem találtak egyértelmű jeleket tömeges elbocsátásokra, Christine Lagarde, az EKB elnöke jelezte, hogy a döntéshozók különös figyelemmel kísérik a folyamatokat.
A tanácskozáson felmerült az is, hogy az euróövezet milyen mértékben tud hasznot húzni az új technológiákból, miközben a legfejlettebb AI-modellek tulajdonosi háttere gyakran nem európai cégekhez kötődik. Christine Lagarde szerint azonban a gyors alkalmazkodás és a technológia integrálása számos előnyt biztosíthat az európai gazdaság számára.
Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza a Bloomberg Televisionnek adott interjúban hozzátette, hogy az AI terjedése már egyre inkább érzékelhető az európai gazdaságban: vállalati és fogyasztói felmérések a korábbi általános célú technológiákhoz képest nagyon gyors adaptációt mutatnak. Lane bizakodó volt abban, hogy az AI pozitív hatással lehet a termelékenységre és a beruházásokra.
Chatterji végül arra is rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia miatti tömeges munkavesztéstől való korai aggodalmak eddig nem bizonyultak igazoltnak. Példaként említette a szoftverfejlesztést: bár korábban sokan a programozói munkakörök drasztikus visszaesését jósolták az algoritmusok fejlődése miatt, ez a várakozás nem teljesedett be a jósolt mértékben.
Az EKB és más döntéshozók továbbra is figyelemmel kísérik az AI elterjedését és makrogazdasági hatásait, különös tekintettel arra, hogyan lehet az európai gazdaság számára előnyöket kovácsolni a technológiai változásokból.
A közléseket a Bloomberg tudósítása idézte.
