A 2026-os választási kampány egyértelműen Orbán Viktor körül forgott: bár a Fidesz kampányát hivatalosan Orbán Balázs irányította, a párthoz közel állók szerint papíron történt ez csupán, és a miniszterelnök volt a tényleges főszereplő. A kampány főszereplése egyaránt világossá tette a kommunikációs stílus erősségeit és gyengeségeit.
-
Az egyik emlékezetes eset tavaly novemberben történt a Rónai Egon által vezetett interjúban: a beszélgetés végén Orbán a kamerának megmutatott egy, az interjú közben összefirkált papírlapot. Azonnal vita indult arról, mit jelent a lap, a közbeszédben napokig elemezték a rajzot és annak lehetséges üzenetét. Orbán mindössze annyit mondott, hogy a papír egyfajta „titkos nyelv”, ami segíti a koncentrálását.
-
Március elején a kampány kommunikációja egy manipulatívan összedolgozott videó köré szerveződött: egy korábban titkosszolgálati tisztként említett férfiról készült felvétel, amelyben összevissza beszélt, majd ehhez kapcsolódott egy Orbán által közzétett videó, amelyben végigtelefonálta a gyerekeit azzal, hogy életveszélyesen fenyegetik őket az ukránok. A jelenet rendezése és a szereplők viselkedése sokak számára kínosnak hatott.
-
Március végén Győrben Orbán egy helyi kampánygyűlésen hangosan vitába keveredett néhány ellentüntetővel; a miniszterelnök azt kiabálta, hogy „nem a magyarok mellett álltok, el akarjátok vinni a magyarok pénzét Ukrajnába”, ugyanakkor a testbeszéd és a hangzása alapján többen fáradtságot és rekedtséget láttak rajta.
Az AI‑őrület: gépek által előállított tartalmak és hatásuk
A ChatGPT megjelenése után több mint három évvel a mesterséges intelligencia alapú kép-, videó- és zenegeneráló eszközök jelentős szerepet kaptak a kampányban. Ez kettős hatást eredményezett: egyesek szerint a generált tartalmak tömeges „ízléstelen”, üres és olcsó termékek áradataként jelentek meg, mások viszont aktívan használták az MI‑t szórakoztatásra, manipulációra vagy erőforrás‑megtakarítás miatt.
A kampányban megjelent MI‑termékek szélsőséges, sokszor abszurd formákban: voltak videók, amelyek az LMBTQ‑közösséget démonizáló képsorokat mutattak, vérző és halott katonákat ábrázoló anyagok, valamint számos Magyar Péter néven támadó, gúnyos vagy megalázó deepfake‑változat (például határátvágó Magyar Péter, repülőtéri jelenetekben szereplő Magyar Péter, Ken‑baba jellegű megjelenések, illetve politikai szereplőkkel — Dobrev Klárával vagy Ursula von der Leyennel — közös, kitalált jelenetek).
A jelenség csúcsát egy MI‑generált Fidesz‑kampánydal jelentette, amelyet a Vadhajtások nevű forrásból szerzett hangsáv alapján állítottak elő, és amelyet Orbán is megosztott egy autós videóban. A dal mulatós techno alapokra és olyan sorokra épült, mint „Kizöldült a magyar vidék, tavasz van / Nem bízunk mi a külföldi szavakban”, ami sokak számára direkt visszatetsző és elrettentő volt.
Miért számít mindez?
A 2026‑os kampányban a személyi középpontosság és az MI‑alapú tartalomáradat együtt óriási kognitív disszonanciát hozott létre a közbeszédben: a személyes megjelenések és a mesterségesen előállított provokációk összekapcsolódtak, ami tovább bonyolította a választók tájékozódását. A kampány legfurcsább és legerősebb pillanatai éppen ebből a kettős dinamikából fakadtak, és az események megítélése szempontjából meghatározóvá váltak.
Következő lépések
A Szájkarate 3.0 második fordulója ezzel a párosítással halad tovább: a „színész Orbán” és a többféle, köztük tortát zabáló és politikai szereplőket lejárató MI‑Magyar Péter‑variánsok közötti szembenállás a kampány egyik legmeghatározóbb narratívájává vált. A választási versengés következő fordulataiban kiderül, mennyire marad ez a kettős motívum meghatározó, és hogyan reagálnak a szereplők és a közönség a további mesterségesen generált tartalmakra.
