Reed Jobs könnyen megkedvelhető: gyors beszédű, önironikus, videojáték‑analógiákat kedvel, és láthatóan szenvedéllyel végzi a munkáját. Nem kerüli ugyan azt a tényt, hogy Steve Jobs fia, de sem különösebben hangsúlyozza. Sokkal szívesebben beszél a Yosemite-ről, a 2023-ban indított, onkológiára fókuszáló kockázati tőkealapról és operátorról, amelynek célja részben az, hogy egyetemi alapkutatásokból „nulláról” építsen biotechnológiai cégeket, filantróp források és külső befektői tőke kombinációjával.
Három év elteltével Reed Jobs ambíciózus: Yosemite-t komoly szereplővé akarja tenni a mezőnyben. Szerinte a lehetőségek nyitottsága gyorsabban nőtt, mint várta, részben az AI hatásai miatt a gyógyszerfelfedezésben és a klinikai vizsgálatok tervezésében. A portfólióból kiemelte az Azalea-t — amely Jennifer Doudna laborjától származó támogatásból indult és már klinikai fázisban van —, illetve a Quarry-t, amely Craig Crews sorozatvállalkozóval közösen egy indukált közelség elnevezésű terápiás megközelítést fejleszt.
Alapok és stratégia
Yosemite jellegét Jobs két dolog határozza meg: kizárólag onkológiával foglalkozik (ez a biotechnológiai tér mintegy 40%-a), és gyakran maga hoz létre vállalatokat — vagy saját ötletekből, vagy akadémiai partnerekkel, például a Yale, Berkeley és Stanford kutatóival. A második alapjuk zárása az év elején történt meg: a második alap célja 350 millió dollár.
A második alap elosztásáról Jobs elmondta, hogy körülbelül egyharmad megy olyan cégekbe, amelyeket ők maguk indítanak vagy közösen építenek, a többi rész pedig olyan társaságokba kerül, amelyekhez csatlakozni szeretnének. Ezen túlmenően a vagyonkezelés 2,5%-át egy donor‑tanácsadó alapba helyezik, amely teljesen kötelezettségmentes támogatást jelent, és emellett az alap kezelési díjából évente 1 millió dollárt különítenek el.
Teljesítmény és kockázatkezelés
Jobs szerint még korai a beszámolás, de Yosemite versenyelőnye az új terápiás területek korai megteremtése lehet. A cégcsapat az elmúlt időszakban olyan területeket segített előrevinni, mint az epigenetikai génszerkesztés és a célzott sejtdelivéria biztonságos technológiái — utóbbi többek között éveken át jelentett szűk keresztmetszetet a szakterületen.
A finanszírozások többsége tudományos mérföldkövekhez kötött transzsa rendszerben történik; mivel Yosemite nagyon korai fázisú ötletekkel dolgozik, előfordult két befektetésnél, hogy a tudományos eredmények miatt lezárták őket.
A bioipar piaci változásai és a gyógyszercégek szerepe
2023 óta változások történtek: a biotechnológiai ETF (XBI) korábbi gyengélkedése után a kamatkörnyezet javult, és a gyógyszercégekre egy példa nélküli szabadalmi „völgy” (patent cliff) vár, miközben a nagyok rekord likviditással rendelkeznek a pandémia utáni időszakból. Ez acquisíciós aktivitáshoz vezetett — Jobs az Eli Lilly Kelonia‑felvásárlását említette 7 milliárd dollárért —, és több jelentős áttörés is megjelent, például a KRAS célpontok ellen fejlesztett terápiák terén, amelyek egyes rákok túlélését a közelmúltban jelentősen javították.
A kormányzati kutatási támogatás, különösen az NIH, tavaly még komoly politikai nyomás alatt állt: egy adminisztráció 2019‑hez vagy más évekre visszamutatva egyszer történelmi 40%-os javaslattal állt elő, de a Kongresszus ezt elsöprő többséggel elutasította. Idénre 12%-os csökkentés javaslata merült fel; Jobs reméli, hogy ezt is elvetik, és személy szerint a finanszírozás jelentős növelését támogatná (például ~100 milliárd dollár szintre), mert nominálisan évtizede nem nőtt.
AI hatása: a klinikai vizsgálatoktól a gyógyszerfelfedezésig
Jobs kiemelte, hogy amerikai kórházak sok technológiát nem használnak ki, és hogy az AI lehetősége különösen nagy a klinikai vizsgálatoknál. Egy fázis 3 daganatellenes vizsgálat hozzávetőleg 260 millió dollárba kerül, és csak minden harmadik ilyen próbázat sikeres. A legdrágább és legidőigényesebb elemek közé a betegrekrutáció és megtartás tartozik; az AI segíthet „szintetikus kontrollkarok” építésében, így csökkenthető lenne a kontrollcsoportok toborzása, gyorsítva és olcsóbbá téve a vizsgálatokat — az FDA vizsgálja az ilyen megoldások elfogadását.
A gyógyszerfelfedezésben az AI-t Jobs nem túlzóan dicsérte: a technológia sok monoton munkát felgyorsít, és képes olyan fehér foltokat megtalálni a fehérjék felületén, amelyeket korábban „nem drogolhatónak” tartottak. E példák között a KRAS elleni első szereket említette, amelyek a közelmúltban tárták fel korábban láthatatlan „zsebeket”, és az AI segített megtalálni további variánsokat és kreatív blokkolási módokat.
Milyen „nem drogozható” célpontokat céloznak?
Yosemite egyik legnagyobb célpontja a p53 tumor-szuppresszor gén. Jobs elmondása szerint három külön céggel és több stratégiai megközelítéssel dolgoznak a p53‑on — a cél az, hogy vissza tudják kapcsolni vagy kezelni tudják a mutáns formáit. A p53‑at a legtöbb emberi daganatban elnyomni kell a rák létrejöttéhez, ezért „visszakapcsolása” potenciálisan széles hatású lehet.
Kiemelt portfoliócégek és technológiák
- Azalea: Jennifer Doudna laborjától indult, ma klinikai fejlesztésben áll.
- Quarry: indukált közelség (induced proximity) megközelítést alkalmazó terápiákat fejleszt.
- Tune Therapeutics: az epigenetikai szerkesztésre fókuszál, célja a krónikus hepatitis B‑vírus elnémítása a májsejtekben; a vírus a világon több mint 250 millió embert érint, és fő oka a májráknak.
- Histosonics: eszközcég, amely histotripsy technológiát használ nem invazív májtumor‑pusztításhoz; ez a megközelítés ultrahang‑szerűen hoz létre és összeomlaszt buborékokat, hogy célzottan pusztítson szövetet. A vezető programjaik a hasnyálmirigy‑ és májtumorokra fókuszálnak.
Portfólióméret, kudarcok és tanácsok alapítóknak
Mindkét alapban együtt közel 25 vállalat szerepel. Két befektetésnél tudományos okokból le kellett állniuk — ez Yosemite elvárható kockázata a nagyon korai fázisú innovációknál.
Jobs azt tanácsolja az alapítóknak, hogy a nagy gyógyszercégtől érkező nagy összeg mellett mérlegeljék: a tőke megvan, de gyakran bezár más lehetőségeket, és a gyógyszercégek prioritásai vezetéssel változhatnak. Fontos, hogy folyamatosan figyeljék, ki az aktív a területükön.
Yosemite befogadó: Jobs szerint az alap „nyitott ajtóval” dolgozik a pályázók és ötletgazdák felé; nem vonják be az emberi előéletet vagy címeket a kiértékelésnél — finanszíroztak Nobel‑díjas laborokat és első pályázókat egyaránt.
Történetmesélés és szervezet
A jó történetmesélés fontos a biotechnológiában is, jegyezte meg Jobs: láttott már kiváló tudományt elbukni gyenge vezetéssel vagy rossz kommunikáció miatt. A gyakori modell, hogy az alapító tudós marad a kutatás élén, míg egy professzionalizált ügyvezető (CEO) felel a kommunikációért és a tőkebevonásért — ez a munkamegosztás általában jól működik.
Meglepő fejlemények és a hosszabbítási (longevity) ipar
Három év alatt Reuters‑szerűen változott a tájkép: Eli Lilly elérte az „első ezer milliárd dolláros gyógyszergyár” státuszt a GLP‑1 gyógyszerek sikerével, és ezek a készítmények esetlegesen védőhatással bírhatnak neurodegeneratív betegségek és bizonyos rákok ellen is, nem pusztán testsúlycsökkentés miatt. Ez új tőkét és figyelmet hozott olyan „hideg” területekre, mint a KRAS, Myc, beta‑catenin és p53.
A hosszúéletűségi iparról (longevity) Jobs személyes érdeklődést mutat, de óvatos: szerinte nincs még egyetlen, konszenzusos elmélet az öregedésről; különböző szakterületek más‑más mechanizmusokat emelnek ki. A test különböző sejtjei eltérően öregszenek, és a „hosszúéletűség” optimalizálása személyre szabott egészségügyi feladatnak tűnik, nem egyetlen, mindenki számára működő üzleti modellnek.
Összegzés
Yosemite három év alatt 17 fős csapatra, közel 25 portfóliócégre és egy 350 millió dolláros célelérésre építi pozícióját, miközben az AI és a változó gyógyszerpiaci dinamikák új lehetőségeket nyitnak az onkológiai innovációban. Reed Jobs stratégiája az, hogy korai, egyetemi ötleteket filantróp támogatással és kockázati tőkével kombinálva építsen fel új cégeket, és ezzel megpróbálja megcélozni a korábban „nem drogozható” géncélpontokat, például a p53‑at.
