A magyar ipari termelés a tavaly év végi mélypont után növekedésnek indult, ami az exportteljesítményben is megjelent. Elsőre az akkumulátor- és autógyártást gondolhatnánk a fordulat hajtóerejének, ám a részletes statisztikák egészen más képet mutatnak: a fellendülés mögött elsősorban a szerverek gyártásának bővülése áll. Ezt a Portfolio és a KSH adatai alapján ismerték fel elemzők.
Mit mutatnak a számok?
- Az autóipari visszaesés két év után megállt, és tavasszal ismét élénkülés volt tapasztalható, mégis az autógyártás csupán a magyar export növekedésének 28 százalékához járult hozzá az idei évben.
- Az akkumulátorgyártásban szintén megállt a visszaesés, de az ágazat termelése jelenleg csak nagyjából a korábbi csúcs felét éri.
- Az exportbővülés több mint felét az „automatikus adatfeldolgozó gép és részegységei; mágneses és optikai leolvasó; kódolt adatot átíró gép” statisztikai kategóriába tartozó termékek adták. Ezen belül a növekedés szinte teljes egészét a „digitális adatfeldolgozó egység” kategória bővülése tette ki.
- Olyan mértékű volt az emelkedés, hogy a digitális adatfeldolgozó egységek exportbevétele májusban már meghaladta a teljes magyar autógyártási ágazat bevételét.
Egyetlen gyár: Cloud Network Technology Kft. (Foxconn) Komáromban
A növekedés mögött egyetlen termelőegység áll: a komáromi Foxconn, hivatalos nevén Cloud Network Technology Kft. A Portfolio összevetései szerint, ha a vállalati beszámolók és a KSH statisztikái alapján a jelenlegi növekedési pályát kivetítjük, akkor idén – a Mol és az MVM mögött – a Foxconn lehet a harmadik legnagyobb árbevételű vállalat Magyarországon.
A cég termékportfóliójának bővülése és az export növekedése mögött a mesterséges intelligencia (MI) infrastruktúrája iránti megnövekedett igény áll: az MI-modellek és szolgáltatások működtetéséhez hatalmas számítási kapacitás szükséges, ami szerverek iránti keresletet generál. A komáromi üzem ennek a piaci igénynek megfelelően szerzett jelentős pozíciókat a szervergyártásban.
A vállalat ügyfélköre nem publikus; a Portfolio megjegyzi, hogy a megrendelők között elméletileg olyan nagy felhőszolgáltatók is szerepelhetnek, mint a Microsoft, az Amazon vagy a Google.
Szélesebb kontextus: az MI hatása a globális piaci mozgásokra
A globális részvénypiacok emelkedésében az amerikai technológiai szektor és különösen az MI-hez kötődő vállalatok játszottak meghatározó szerepet az elmúlt években. Az úgynevezett „mágikus hetes” (Alphabet/Google, Amazon, Apple, Meta/Facebook, Microsoft, Nvidia, Tesla) piaci kapitalizációja közel ötszörösére nőtt három év alatt; ezen belül az Nvidia különösen előretört, mivel az MI-fejlesztésekhez szükséges chipek iránti kereslet egyik legnagyobb nyertese lett.
Ez a globális MI-narratíva részben magyarázza a szerverek iránti kereslet növekedését, ami közvetetten a komáromi gyár exportjának és így az összmagyar exportélénkülésnek egyik fő mozgatórugója.
Miért fontos ez?
A statisztikák azt mutatják, hogy a magyar export élénkülése nem kizárólag a hagyományos autó- vagy akkumulátoripari ágazatok feltámadásából ered, hanem egy technológiai láncreakció következménye is: az MI-alkalmazások terjedése megnövelte a szerverek iránti keresletet, egyetlen nagy hazai gyár pedig képes volt ezt kihasználni. Ennek makrogazdasági hatása érzékelhető az exportadatokban és a vállalati bevételek rangsorában egyaránt.
(A cikk a Portfolio és a KSH adataira, valamint a magyar gazdasági hírekre épít; a Telex korábbi kérdéseit és a G7 MI-elemzését a szakmai kontextus illusztrálására említjük.)
