Andrew Qu a Vercel Chief of Software pozícióját tölti be, a CTO-val együttműködve az belső mérnöki munkák, a termék kísérletezés és a felmerülő technológiák terén. Korábban létrehozott könyvtárakat az MCP-hez, megalkotta a skills.sh-t, és vezetőként dolgozott az eve nevű keretrendszer fejlesztésén — ez a Vercel belső megoldása ügynökök (agents) építésére.
Miért váltak az ügynökök központi témává
A Vercel eredetileg a weboldalak és webalkalmazások egyszerű telepítésére és üzemeltetésére fókuszált. Az elmúlt időszakban azonban a fejlesztők figyelme elmozdult a statikus oldalak készítésétől a feladatokat önállóan végrehajtó agentek felé. Vercel egy korai, v0 jelű termékénél — egy úgynevezett vibe-coding ügynökön — számos gyakorlati problémával találkoztak: modellek vagy szolgáltatók váltása, visszaesési (fallback) megoldások kezelése, és a futások újraindíthatósága (resumability) nem volt kielégően támogatva a meglévő eszközökben.
Ezeket a megoldásokat újrahasználható könyvtárakká tették, hogy ne csak a saját v0-terméküket szolgálják ki, hanem ügyfeleknek is segítséget nyújtsanak. A felhalmozott építőelemekből, azaz primitívekből (például skills, fájlrendszer-ügynökök, subagentek, kompakciós technikák) végül koherensebb rendszert raktak össze: ez lett az eve.
Miért volt szükség külön keretrendszerre
Qu elmondása szerint körülbelül egy éve kezdett el azon dolgozni, hogy „minden asztalon” legyen agent a Vercelnél. Egy sikeres adat-ügynök fejlesztése közben több bevált gyakorlat kristályosodott ki: fájlrendszer-ügynökök, skills (képességek tudásmodulokként), a kompakció és a subagentek. Ezek olyan funkciók voltak, amelyeket Qu szívesen látott volna „dobozból” kiindulva, ezért szükségessé vált egy előíró jellegű megközelítés, amelyet más fejlesztők is követhetnek.
Az ügynökök mint új szoftverkategória
Qu szerint az ügynökök nem csupán a webalkalmazások egy új variánsai: viselkedésük kevésbé kiszámítható, az interakciók és a kimenetek dinamikusabbak. Bár az infrastruktúra hasonló komponensekre épülhet, más primitívekre van szükség a kontextuskezeléshez, az eszközök integrálásához, az újraindíthatósághoz és a hosszú ideig futó feladatok támogatásához.
Milyen feladatokhoz illenek jól az ügynökök
Vercel belső használata szerint sok üzleti célú, ismétlődő, de gondolkodást igénylő feladat alkalmas ügynökökre. Például belsőleg ügynököket használnak szerződéses dokumentumok első átnézésére (redlining), marketing retrospektívák elkészítésére, kapcsolattartók azonosítására és adattárolók lekérdezéseinek írására. A jó jelölt olyan ismétlődő munka, amelynél a rendszernek értelmeznie és döntéseket hoznia kell, nem egyszerűen statikus automatizálásról van szó.
Mikor legyen autonóm egy ügynök és mikor maradjon ember a hurkon belül
Qu szerint a jövő nem lesz kizárólag autonóm vagy kizárólag ember-irányította. A megfelelő megoldás a feladathoz illő visszacsatolási ciklus kiválasztása: ha a feladat jól definiált és a várt végkimenet ismert, ésszerű lehet autonóm módon végigfuttatni a folyamatot. Ugyanakkor finom, „surgical” mérnöki munkáknál érdemes emberi ellenőrzést hagyni a beavatkozáshoz és a modell helyes irányításához.
Az eve tanulságai és fejlesztési prioritások
A Vercel tapasztalatai szerint még mindig alakul, mi tesz egy ügynököt produktívvá. A felhalmozott primitíveket az eve-be integrálták, de további komponensek várhatók a bevált gyakorlatok terjedésével. Egy évvel ezelőtt például senki sem számított arra, hogy a homokozók (sandboxes), a biztonságos kódvégrehajtás és a hosszú ideig futó feladatok iránti igény ilyen nagy lesz.
Qu szerint ha az eve-t Vercelre telepítik, az alapból megkapja az observability-t és az értékelési (evaluation) funkciókat. Ugyanakkor Vercel partnerökoszisztémát is szeretne, ahol specializált komponenseket partnerek szolgáltatnak, és könnyű integrációt biztosítanak, ahelyett hogy minden részt maguk birtokolnának.
Skills: frissíthető, hordozható tudás
A skills (képességek) azért váltak fontosakká, mert a modellekben lévő információk gyakran elavulnak. Qu példaként említette, hogy a modellek néha még ajánlják a Vercel Postgres-t, pedig azt a Vercel évekkel ezelőtt kivontatta a favorizált megoldások közül a marketplace javára. Egy skill képes az ügynököt a helyes, naprakész megközelítés felé irányítani, amíg a vállalatok nem tudják auditálni és frissíteni minden régi tartalmukat.
Qu ajánlása, hogy a vállalatok publikáljanak skills-eket a termékük legfrissebb verziójához, és auditálják meglévő tartalmaikat, hogy az elavult részeket frissítsék vagy egyértelmű megjegyzésekkel lássák el.
Az ügynökök által olvasható web jövője
Vercel mérései szerint a botforgalom növekszik, miközben az emberi látogatások stagnálhatnak vagy csökkenhetnek. Emiatt a web jövője az lesz, hogy a tartalmak és felületek egyaránt hozzáférhetők legyenek az ügynökök és botok számára.
A Vercel már ma érzékeli, ha egy kérést ügynök küldött, és ilyenkor Markdown-formátumban szolgál ki tartalmat. Ez olvashatóbb, gépek által könnyebben feldolgozható formátum, szemben a vizuális böngészőknek szánt HTML-lel.
Ennek eredményeként a felhasználói élmény kettéoszlása várható: emberek továbbra is vizuális oldalakat kapnak, míg az ügynökök strukturált, géppel olvasható reprezentációt.
Mi következik: többfelhasználós ügynökfejlesztés és platformként agent
A következő problémák között Qu kiemeli a multiplayer, azaz több fejlesztő által közösen végzett ügynökfejlesztés támogatását. Csapatmunka során a kontextus megosztása gyakran nehéz: egy fejlesztő technikái nem biztos, hogy átadódnak másoknak. Qu érdeklődik afelől, hogyan lehet a kontextust megosztani a csapattagok között, és lehetővé tenni számukra a hozzájárulást.
Végül Qu szerint az ügynökök szerepe attól függ, ki mit épít: egyes cégek önálló agent-terméket adnak ki, míg a Vercelnél maga a platform is agent-szerűvé válik. Vercelnek van ügynöke a weboldalon, Slackben és a dashboardon, amelyek képesek műveleteket végrehajtani a felhasználó nevében. A cél az, hogy a teljes platform agent-barát legyen, és bizonyos értelemben maga a platform is működjön ügynökként.
