Biztonság

Vivienne Ming: az AI-alkalmazás módja gyengítheti a kognitív tartalékot és növelheti a későbbi demencia kockázatát

Vivienne Ming elméleti idegtudós, a Possibility Institute vezető kutatója figyelmeztet rá, hogy a mesterséges intelligencia eszközök használatának módja hosszú távon kockázatot jelenthet az agy védelmi mechanizmusaira.

Vivienne Ming: az AI-alkalmazás módja gyengítheti a kognitív tartalékot és növelheti a későbbi demencia kockázatát

Vivienne Ming, elméleti idegtudós és a Possibility Institute vezető kutatója arra figyelmeztetett a Business Insidernek nyilatkozva, hogy bár a mesterséges intelligencia-eszközök rendszeres használata önmagában nem okoz demenciát, a kognitív feladatok következetes kiszervezése hosszú távon gyengítheti az agy kognitív tartalékát — az agy azon képességét, amely segít alkalmazkodni és ellenállni az öregedés vagy sérülés hatásainak.

Ming szerint a valódi kockázat nem az eszközök használatának gyakoriságában rejlik, hanem abban, hogyan alkalmazzuk azokat. Ha valaki rendszeresen átadja a szellemi erőfeszítést igénylő feladatok „nehéz” részét külső rendszereknek, saját kognitív aktivitása csökken, így az idegrendszeri hálózatok kevesebb gyakorláshoz jutnak. A kutató a jelenséget a „használd vagy elveszíted” elvvel magyarázta, és különösen a fiatalabb generációk szokásai miatt aggódik.

Kutatási példák és párhuzamok

Ming a GPS-használat hatásával hozta összefüggésbe a problémát: a montreali McGill Egyetem 2020-as kutatása kimutatta, hogy akik tartósan GPS-re támaszkodnak, gyengébb térbeli memóriát mutatnak az önálló navigáció során. Hasonlóan, az MIT Médialaborjának tavalyi, négy hónapos kísérlete azt jelezte, hogy azok a résztvevők, akik nagy nyelvi modelleket használtak esszéíráshoz, kevésbé intenzív idegi aktivitást mutattak, mint azok, akik keresőmotorokat használtak vagy segédeszköz nélkül dolgoztak. A kísérletben azt is észlelték, hogy az AI-ra támaszkodók gyakran még saját, percekkel korábban megfogalmazott szövegrészeiket sem tudták pontosan felidézni.

Ming mindkét esetben a kognitív funkciók kiszervezését látja a háttérben: az ember átengedi a feladat megterhelő részét egy külső rendszernek, így a saját idegrendszeri hálózatok nem kényszerülnek aktív munkára. Ez különösen érintheti a memóriáért és tanulásért felelős hippokampusz működését, valamint a figyelmet, önkontrollt és döntéshozatalt szabályozó prefrontális hálózatokat — éppen azokat a területeket, amelyek a kognitív öregedés szempontjából meghatározóak.

Epidemiológiai összefüggések és hiányzó ok-okozati bizonyítékok

A kutató hangsúlyozta, hogy az élethosszig tartó szellemi aktivitás és a csökkent demenciakockázat közötti kapcsolat a neurológia egyik legjobban dokumentált ténye. Példaként említette az angol ELSA hosszmetszeti vizsgálatot, amely 2020-ban több mint 12 000, 50 év feletti felnőtt adatait elemezve megállapította: a magasabb kognitív tartalékkal rendelkező időseknél 35 százalékkal alacsonyabb volt a demencia kialakulásának kockázata a szerényebb kognitív tartalékkal bírókortársaikhoz képest.

Ugyanakkor Ming hozzátette, hogy jelenleg nem állnak rendelkezésre olyan biomarker-alapú vizsgálatok, amelyek egyértelműen ok-okozati kapcsolatot bizonyítanának az AI-használat és a demencia között. Az eddigi eredmények elsősorban összefüggéseket jeleznek vagy rövid távú megfigyeléseken alapulnak.

Miért fontos most vizsgálni a fiatalokat?

A kutató szerint érdemes minél korábban elkezdeni a fiatalabb korosztályok vizsgálatát, amíg digitális és kognitív szokásaik még formálódnak. Ming figyelmeztetett: ha megvárjuk, amíg a demenciára vonatkozó közvetlen, hosszú távú adatok rendelkezésre állnak, addigra egy egész generáció rögzítheti azokat a kognitív mintákat, amelyek később nehezebben változtathatók.

Ming álláspontja nem tagadja, hogy az AI-eszközök hasznosak lehetnek, hanem arra hívja fel a figyelmet, hogy a használat módja számít: a kognitív képességek megőrzéséhez és a demencia kockázatának csökkentéséhez fontos a folyamatos, aktív szellemi részvétel és az agy „edzése".