A PwC Global AI Jobs Barometer 2026 szerint a mesterséges intelligencia jelentősen átalakítja azt, hogy mely készségeket keresik a munkáltatók. A jelentés több mint egymilliárd álláshirdetést elemezve hat kontinensen arra a következtetésre jutott, hogy a technológia kettős munkaerőpiacot alakított ki: egyfelől olyan szakmailag mélyülő szerepkörök jelennek meg, ahol az AI automatizálja a rutinfeladatokat és a hangsúly az emberi szakértelemre, döntéshozatalra helyeződik; másfelől pedig „demokratizálódó” pozíciók, ahol a technológia magát a munkát teszi hozzáférhetőbbé, akár nem szakértők számára is.
Konkrét hatások: bérnövekedés, létszám és kereslet a „senior” készségekre
- Az AI-nak leginkább kitett, szakmailag mélyülő szerepköröknél – például radiológusoknál vagy toborzási szakembereknél – kétszer több megüresedett pozíció és 42 százalékkal gyorsabb bérnövekedés tapasztalható a „demokratizálódó” állásokhoz képest (például IT szolgáltatásmenedzserek vagy orvosi titkárok).
- Az Egyesült Államokban vizsgált 2,4 millió pályakezdő állás alapján az AI által leginkább érintett pozíciók ma hétszer valószínűbben követelik meg a hagyományosan magasabb szintű emberi kompetenciákat (vezetés, kreativitás, kommunikáció). Az ilyen „szeniorizált” belépő szintű munkakörök száma 2019 óta 35 százalékkal nőtt, míg a hagyományos junior pozíciók 10 százalékkal csökkentek.
Oltyán Gábor, a PwC Magyarország Data & AI Platform implementációs csapatának vezetője rámutatott, hogy az AI különböző szinteken eltérő hatást gyakorol: a junior kollégák esetében főként a produktivitás ugrik meg, míg a szenior munkatársaknál a kimenetek minőségében és konzisztenciájában mutatkozik meg a legnagyobb előrelépés, ott, ahol az emberi ítélőképesség a legértékesebb.
Vállalati szintű különbségek: a „szupersztár” hatás
A PwC-jelentés szerint az AI-hoz leginkább kötődő szektorok vállalati termelékenysége 2025-ben 34 százalékkal haladta meg a 2018-as szintet; ezzel szemben az AI-t legkevésbé kihasználó cégeknél ez a mutató 24 százalékos növekedést ért csak el. A legérintettebb vállalatok között egy „szupersztár” hatás is kirajzolódik: az AI-nak leginkább kitett cégek legjobb 20 százaléka átlagosan 163 százalékos munkatermelékenység-növekedést ért el 2018-hoz képest, ami körülbelül ötszöröse az összes, AI-érintett vállalat átlagának.
Oltyán Gábor hangsúlyozta, hogy ez a különbség nem pusztán a technológiából fakad, hanem a szervezeti AI-érettségből: egy érettebb szervezetnél az AI bevezetése gyorsabb és sokszor 3–5-szörös megtérülést (ROI) hozhat ugyanazon beruházás mellett.
Létszámbővülés és bérprémium
- Az AI által leginkább érintett vállalatoknál a létszámbővülés 2025-ben 52 százalékos volt 2018-hoz képest, míg a legkevésbé érintett cégeknél 36 százalékos növekedés volt megfigyelhető.
- Az AI-készségekkel rendelkező munkavállalók globális bérprémiuma 2026-ban 62 százalékra nőtt (2025-ben 57 százalék volt). A bérprémium erősen iparágfüggő: például a fogyasztói piacok területén akár 118 százalékos lehet, míg a kormányzati és közszférában körülbelül 16 százalékra tehető.
A speciális AI-készségeket (például prompt engineering vagy gépi tanulás) igénylő pozíciók száma jelentősen nőtt: ezek körülbelül 69 százalékkal többedtek, ami nagyjából nyolcszor gyorsabb ütem, mint a teljes álláspiac 9 százalékos növekedése. Ez a bővülési tempó közel kétszerese a 2024-es adatnak.
A szektorok közül a technológiai, média- és telekommunikációs iparág (TMT) növekedése 11 százalékos volt, a professzionális szolgáltatásoké 6 százalék, míg az egészségügy kevesebb mint 1 százalékos növekedést mutatott.
Oltyán Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a 62 százalékos globális AI-bérprémium jelzésértékű a magyar munkáltatók számára is: a mesterséges intelligenciával rendelkezők egyre inkább a globális munkaerőpiacon mozognak, ezért a hazai cégeknek nemcsak a bérezésben, hanem a fejlődési lehetőségekben, izgalmas AI-projektekben és belső képzési ökoszisztémában is versenyezniük kell, különben hosszú távon fenntarthatatlan bérnyomással és magas fluktuációval szembesülhetnek.
Szervezeti következtetések
Lajtai Péter, a PwC Magyarország Data & AI területéért felelős cégtársa szerint egyre élesebb határvonal alakul ki a tehetség- és értékteremtési modellek között. A legjobb eredményeket azok a vállalatok érik el, amelyek az AI-t nem pusztán automatizálásra használják, hanem az emberi szakértelem erősítésére, az innováció gyorsítására és új értékteremtési lehetőségek kialakítására.
Lajtai rámutatott, hogy az AI kivált bizonyos rutinfeladatokat, amelyek korábban tanulási folyamatként szolgáltak, ezért a szervezeteknek újragondolt tehetségfejlesztési stratégiákra, korai készségfejlesztésre és célzott átképzésekre (reskill/upskill) van szükségük, ha alkalmazottaiknak a megváltozott környezetben is sikeresnek kell lenniük.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A PwC-jelentés alapján azok a cégek, amelyek magasabb szinten integrálják az AI-t és fejlesztik a munkaerő AI-érettségét, jelentősen gyorsabban növelik létszámukat, magasabb bért kínálnak az AI-kompetenciákkal rendelkezőknek, és nagyobb termelékenységi nyereséget érnek el. A magyar vállalatok számára ez egy világos üzenet: a befektetés a belső képzésekbe és az AI-érettség növelésébe ma stratégiai versenyelőnyt jelent.
