A GKI Gazdaságkutató elemzése szerint a magyar vállalatok mesterséges intelligenciába vetett bizalma gyorsabban erősödik, mint a technológia tudatos és szabályozott vállalati alkalmazása. A kutatás azt vizsgálta, milyen hatásokat várnak a cégek az MI-től, mennyire tartják beépíthetőnek a mindennapi feladatokba, és tervezik-e használatának bővítését.
Az MI-t már használó vállalatok 94 százaléka a munkaerő hatékonyságának és termelékenységének javulására számít. Az egyéb költségek csökkenését várók aránya egy év alatt 44-ről 57 százalékra, a munkaerő kiváltására számítóké pedig 21-ről 29 százalékra nőtt. Árbevétel-növekedést a cégek 31 százaléka vár az MI alkalmazásától.
Az eredmények alapján a vállalatok elsősorban a hatékonyság növelésének és a költségek mérséklésének eszközét látják a technológiában, miközben egyre többen számítanak a munkaerő kiváltására is.
Ágazati különbségek és további tervek
A vizsgált ágazatok közül a kereskedelemben erősödtek leginkább az MI hatásaival kapcsolatos várakozások. Itt a munkaerő kiváltására számító vállalatok aránya 14-ről 39 százalékra emelkedett, az alvállalkozók kiváltását váróké pedig 11-ről 35 százalékra nőtt.
Az iparban főként a költségcsökkentési várakozások erősödtek. Az építőiparban a munkaerő kiváltására számítók aránya 0-ról 25 százalékra emelkedett.
A GKI szerint az MI-t már használó cégek 82 százaléka tervezi további MI-alapú alkalmazások bevezetését. A közép- és nagyvállalatok körében ez az arány 93 százalék. A nagyobb cégek általában is erősebb bővítési szándékot mutatnak, és több gazdasági hatást várnak, köztük a munkaerő kiváltását és az árbevétel növekedését. Ágazati összevetésben a kereskedelemben a legerősebb a további alkalmazás szándéka; itt 2025-höz képest minden vizsgált hatással kapcsolatban jelentősen nőttek a várakozások.
Javuló bizalom, ritka belső szabályozás
A 2026-os kutatásban az MI megbízhatóságát mérő vállalati egyenlegindex egy év alatt közel 14 ponttal, −14,7-ről −0,7 pontra javult. Ugyanakkor a cégek mindössze 25 százaléka rendelkezik az MI használatát szabályozó belső előírásokkal. A mikrovállalkozásoknál ez az arány 18 százalék, a közép- és nagyvállalatoknál pedig 31 százalék.



