A magyar munkaerőpiacon a statisztikák alapján nem látszik drámai visszaesés, a felszín alatt azonban jelentős szerkezeti változások zajlanak Horváth Tamás munkaerőpiaci és szervezetfejlesztési szakember, a HUN-TER-APP Kft. ügyvezetője szerint. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján kevesebben dolgoznak, mint két éve, és nőtt a tartósan állást keresők aránya, miközben az egyes szakmákban eltérően alakul a kereslet és a bizonytalanság.
Horváth szerint a mesterséges intelligencia hatása már a fehérgalléros, tudásalapú munkakörökben is érezhető. Az európai gazdaság lassulása, az autóipar nehézségei és a bizonytalanabb üzleti környezet szintén hatnak a magyar piacra. A vállalatok óvatosabban vesznek fel dolgozókat, a kiválasztás hosszabb ideig tarthat, és sok helyen csak a biztosan szükséges állásokat töltik be.
A szakember úgy látja, hogy a végzettség és a korábbi munkakör mellett egyre fontosabbá válnak a készségek, a tanulási képesség és az alkalmazkodás. A hagyományos önéletrajz ugyanakkor gyakran nem mutatja meg, hogyan gondolkodik egy jelölt, milyen gyorsan tanul, vagy milyen környezetben tud jól teljesíteni.
Pontosabb elvárások és láthatóbb készségek
Horváth szerint a kiválasztás nehézsége sokszor már az állás meghatározásánál kezdődik. A munkáltatók nem mindig különítik el az első naptól szükséges tudást azoktól a képességektől, amelyek munka közben fejleszthetők. Ha túl tágak a feltételek, sok, a munkakörhöz nem illő jelentkezés érkezhet; ha túl szűkek, olyan alkalmas emberek is kieshetnek, akik nem a megszokott pályáról érkeznek.
A feladatok mellett a munkakörülményeket is érdemes tisztázni: mekkora önállóságra van szükség, hogyan működik a csapat, milyen vezetői támogatás áll rendelkezésre, és milyen együttműködést várnak el. Az illeszkedés így nem egyszerűen szimpátia kérdése, hanem annak felmérése, hogy a jelölt milyen feltételek mellett tud eredményesen dolgozni.
A HUN-TER-APP Kft. ennek támogatására fejleszti a HUN-TER platformot. Horváth ismertetése szerint a tervezett rendszer segítené a cégeket a feladatok és kompetenciák pontosításában, a jelölteket pedig abban, hogy strukturált szakmai profilban mutassák be tapasztalataikat, tudásukat és fejlődési lehetőségeiket. A platform célja nem az, hogy az AI hozza meg a kiválasztási döntést, hanem hogy feltárja az összefüggéseket, a hiányzó információkat és a tisztázandó kérdéseket.
A rendszer például segíthetne felismerni egy adott állás szempontjából releváns tapasztalatokat akkor is, ha a jelölt és a munkáltató eltérő kifejezéseket használ. Horváth hangsúlyozta: az AI nem helyettesíti az ellenőrzést. Mivel generatív AI-val könnyű meggyőző önéletrajzot készíteni, különösen fontos elkülöníteni az önbevalláson alapuló állításokat a projekttel, képesítéssel vagy más adattal alátámasztott tapasztalatoktól. A részletes profilok a lehetséges képzési és karrierirányok azonosításában is segíthetnek.
Az AI-javaslatok korlátai
Az uniós szabályozás a munkaerő-kiválasztásban alkalmazott AI-rendszereket magas kockázatú területként kezeli. Horváth szerint egy százalékos illeszkedési érték önmagában félrevezető lehet: a 74 vagy 82 százalékos eredmény nem jelenti azt, hogy a jelölt ugyanekkora valószínűséggel válik be. Az érték a használt szempontoktól, súlyozásoktól és rendelkezésre álló adatoktól függ.
Fontos azt is megmutatni, mely egyezéseket támasztják alá információk, hol vannak eltérések, és miről nincs elegendő adat. A hiányzó adat nem értelmezhető automatikusan egy készség hiányaként. Horváth átlátható, indoklást és bizonytalanságokat is bemutató rendszereket tart szükségesnek; a végső döntést szerinte embernek kell meghoznia.
Rejtett munkaerőpiaci tartalékok
A vállalatok felkészültsége eltérő. A tudatos HR-stratégiával rendelkező nagyobb cégek Horváth szerint gyakrabban vizsgálják a kompetenciákat, a motivációt és a tanulási képességet, míg a kisebb vállalkozásoknak erre sokszor kevés kapacitásuk van. A hagyományos interjú eredménye is félrevezethet: egy lexikális kérdésnél leblokkoló jelölt más készségei alapján jól teljesíthetne, ha a munkakör nem igényel gyors reakciót stresszhelyzetben.
A szakember rejtett tartalékokat lát többek között a negyvenes és ötvenes korosztályban. Tapasztalt munkavállalók nem mindig tudják a mai álláshirdetések nyelvén megfogalmazni ügyfélkezelési, problémamegoldási vagy kapcsolattartási tudásukat, és ezért azt sem feltétlenül ismerik fel, mely pozíciókhoz illenek. A pályakezdők, a pályaváltók és a hosszabb kihagyás után visszatérők erősségei is rejtve maradhatnak egy hagyományos önéletrajzban.
Horváth szerint a részletesebb profilok a formális munkatapasztalat mellett a készségeket, a tanulmányokat, a gyakorlati tudást és a fejlődési potenciált is láthatóbbá tehetik. Ez segíthet a megfelelő munkakörök és karrierirányok felismerésében.
Változó HR-feladatok
Az AI támogathatja az ismétlődő adminisztratív és előszűrési feladatokat, például sok önéletrajz áttekintését és az információk összevetését. Horváth ugyanakkor úgy véli, a személyes beszélgetés, a bizalom kialakítása, a motiváció és a szervezeti illeszkedés megértése továbbra is emberi feladat marad.
A technológia eredményességét szerinte nem elég az adminisztráció gyorsulásával mérni. Azt is vizsgálni kell, hogy több releváns jelöltet azonosít-e, javítja-e a döntések minőségét, és hogyan alakul később a munkavállalók beválása, elégedettsége és megtartása. Ezekről pilotok, tényleges működési tapasztalatok és következetes mérések adhatnak választ.
Horváth Tamás előadó lesz a 2026. november 17-i HR (R)EVOLUTION konferencián. Az eredeti cikk megjelenését a Hun-Ter App Kft. támogatta.



