Iparág

Mesterséges intelligenciával generált szöveg

A mesterséges intelligencia alkalmazása a vállalati működés újratervezését igényli

A mesterséges intelligencia vállalati alkalmazásáról tartott online konferenciát november 12-én a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztálya és a Szervezetfejlesztők Magyarországi Társasága.

A mesterséges intelligencia alkalmazása a vállalati működés újratervezését igényli

Az AI-üggynökök már a nagyvállalatok működésében is megjelentek, a legtöbb szervezet azonban továbbra is csak kísérletezik velük. A technológia hatása túlmutat az egyes feladatok automatizálásán: a munkafolyamatokat, a döntési jogköröket és a felelősségi viszonyokat is újra kell gondolni – hangzott el egy szakmai konferencián.

Az „Új technológiák – új szervezetek” című online rendezvényt november 12-én, csütörtökön tartotta a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztálya a Szervezetfejlesztők Magyarországi Társaságával (SZMT) együttműködésben.

Zsuffa Ákos, a LEARNI alapító-ügyvezetője és a Felnőttképzők Szövetségének elnöke egy szatirikus videóval vezette fel a témát. A történetben egy vállalat profitmaximalizálásra beállított mesterséges intelligenciája a legdrágább munkavállaló, a vezérigazgató leváltását javasolja. Zsuffa szerint a jelenet arra figyelmeztet, hogy az egyetlen célra optimalizált rendszerben a szervezet emberi oldala könnyen egyszerű költségtétellé válhat.

Németh Gergely, a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. (CoVa) alapító vezetője és az SZMT korábbi elnöke szerint az automatizálás hatékonyabbá teheti a működést, de ennél lényegesebb, hogy átformálja a koordinációt és a döntéshozatalt. Egy korábbi kutatásukban azt találták, hogy a vezetők által naponta átélt több száz döntési helyzetből valójában csak három-négy igényelt valódi döntést; a többi automatizmusokra épült, ezért algoritmizálható volt.

Sok a kísérlet, kevés az átfogó bevezetés

Zsuffa több kutatást is ismertetett. A McKinsey 2025-ös felmérése szerint a vállalatok 88 százaléka használ AI-t, de csak kevesen terjesztik ki a használatát az egész szervezetre. AI-ügynökökkel a cégek 62 százaléka kísérletezik, 23 százalékuk pedig már skálázza is azokat; egyetlen üzleti funkcióban sem haladja meg a 10 százalékot az ezt alkalmazó cégek aránya.

A Gartner előrejelzése szerint 2026 végére a vállalati alkalmazások 40 százalékában lesz feladatspecifikus ügynök, szemben az egy évvel korábbi, 5 százalék alatti aránnyal. A McKinsey saját, januári adatai szerint mintegy 40 ezer munkatársa mellett 25 ezer személyre szabott AI-ügynök dolgozott, és az év végére nagyjából az emberi munkatársakéval azonos számot várt.

Németh szerint a szervezetek elsősorban azt keresik, mi működik már bizonyítottan és üzembiztosan: az ügyfelek kiszolgálása során általában nem szívesen kísérleteznek. A használat öt szintjét különböztette meg, a kérdezz-felelek alkalmazástól az egyszeri feladatokon és testre szabott készségeken át az ügynökökig, majd a több ügynökből álló, „szintetikus munkatársig”. Megítélése szerint a többség még az első szinten tart.

Sum István moderátor, a Milton Friedman Egyetem címzetes főiskolai docense és az MKT Munkaügyi Szakosztályának elnökségi tagja felvetésére a résztvevők arról is beszéltek, hogy az angol „agent” kifejezésnek nincs igazán megfelelő magyar párja: sem az ügynök, sem az ágens vagy a folyamatfelelős nem tökéletes megoldás.

A kisvállalkozásoknál az alapokat is rendezni kell

A magyar kis- és középvállalkozásoknál Németh szerint gyakran még a folyamatok, a hatáskörök és a munkakörök sincsenek pontosan meghatározva. A helyzetet a vállalatirányítási rendszerek bevezetéséhez hasonlította: a régi folyamatok egyszerű automatizálása lassú és nem hatékony eredményhez vezethet.

Zsuffa hozzátette, hogy a munkaköri leírások, az adatbázisok és a folyamatok ismerete nélkül bármilyen új fejlesztést nehéz elindítani. Németh tapasztalata szerint a jól működő szervezetek inkább ugyanannyi emberrel végeznek el több feladatot, miközben a munka egy része az ügynökök felügyelete felé tolódik. Az ellenőrzés szerinte elengedhetetlen: AI már készített több száz oldalas, hallucinált tartalmú jelentéseket is.

Készségek és pályakezdő lehetőségek

A World Economic Forum előrejelzése szerint 2030-ig 170 millió új munkahely jön létre, miközben 92 millió megszűnik. Németh hangsúlyozta, hogy ezzel párhuzamosan a szükséges kompetenciák is változnak. A rövidülő figyelmi terjedelem és a tartós figyelem gyengülése már érzékelhető, miközben az AI segítségével készült szakdolgozatok gyorsan javuló minősége megnehezíti annak megítélését, hogy a hallgató önállóan tud-e kutatást tervezni és érvelni.

Zsuffa az Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) adataira hivatkozva elmondta: a magyar felnőttek szövegértési eredménye 248 pont, a 260 pontos átlag alatt. Egy Microsoft és Carnegie Mellon University által jegyzett kutatás szerint pedig minél jobban bízik valaki az AI-ban, annál kevesebb kritikai erőfeszítést tesz. A szakmai alapkészségekre ezért az AI eredményeinek ellenőrzéséhez is szükség van.

Németh egy korábbi kutatást is felidézett, amely szerint a munkáltatók ugyan kreativitást és kritikus gondolkodást hirdetnek, a gyakorlatban sokszor inkább szabálykövetést várnak. Szerinte alapkövetelmény, hogy mindenki kritikusan vizsgálja a saját munkáját.

Zsuffa a junior pozíciók jövőjét is problémának nevezte: ha a belépő szintű feladatokat kiváltják, kérdéses, honnan lesznek később tapasztalt szakemberek. Ügyvédi irodáknál azt hallotta, hogy egyes partnerek saját pályakezdő önmagukat sem vennék fel. Úgy vélte, a kérdés állami beavatkozás nélkül aligha kezelhető.

Emberi felelősség az ügynökök mellett

Németh a szervezeti hálózatelemzés mintegy százéves hagyományára utalva elmondta: a szervezeti ábra és a tényleges működés korábban sem fedte egymást, az AI-ügynökök pedig tovább növelhetik a különbséget. Ezért újra kell osztani a döntési jogköröket, és át kell tekinteni a feladatok sorrendjét, a szerepeket és az elszámoltathatóságot.

Sum arra is rákérdezett, hogy az ügynökök be- és kivezetéséért a HR vagy az IT feleljen-e. Németh szerint önmagában egyik sem: a felelősséget a folyamatfelelőshöz és a munkakört betöltő emberhez kötné. Az IT feladata az adatbiztonság, a HR-é pedig a használati kultúra és a képzés támogatása. Ahol emberi döntésre van szükség, ott a felelősséget sem szabad az AI-ra hárítani.

Zsuffa végül hat teendőt emelt ki: a tényleges szervezeti hálózat feltérképezését; a munkafolyamatok, nem pusztán az eszközök újratervezését; a döntési és felelősségi körök, valamint a kötelező emberi részvétel előzetes rögzítését; a junior utánpótlás biztosítását; az emberek, ügynökök és csapatok megfelelő arányának mérését; valamint a munkakörök, adatok és folyamatok felmérését. Utóbbit a fejlesztést megelőző, nulladik lépésnek nevezte.