A kompetenciákat, szakmai célokat és munkahelyi elvárásokat bemutató digitális profilok öt-tíz éven belül átvehetik a hagyományos önéletrajzok szerepét Horváth Tamás, a Hun-Ter App ügyvezetője szerint. A Portfolio HR (R)evolution 2026 konferencián arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia pontosabban kapcsolhatja össze az embereket a lehetőségekkel, de a döntést továbbra is embernek kell meghoznia.
Az előadó szerint visszaszorul az az életpályamodell, amelyben valaki egyetlen szakmában dolgozik nyugdíjazásáig. Ezzel együtt változik, mennyit árul el egy jelöltről a végzettségeinek és korábbi munkahelyeinek felsorolása. A hiányosan vagy rosszul összeállított önéletrajz ráadásul pontatlan ajánlatokhoz és sikertelen párosításokhoz vezethet.
Különösen kutatóknál és műszaki szakembereknél fordulhat elő, hogy a jelentős szaktudáshoz nem társul hasonlóan erős önbemutatási készség. Horváth szerint a digitális eszközök segíthetnek ezen, de egy használható profilhoz nem elegendő sok tucat kompetenciát felsorolni. A lényeges készségek mellett a szakmai érdeklődésnek, a céloknak és a munkakörnyezettel kapcsolatos igényeknek is meg kell jelenniük.
A munkahelyi illeszkedés ugyanis nem csak a feladat ellátására való alkalmasságot jelenti. A belépő generációk számára az is fontos, milyen közegben dolgoznak, ezért a személyiség, a vezetőkkel szembeni elvárások és a szervezeti környezet összhangját is érdemes vizsgálni. Egy ilyen digitális profil frissíthető, személyes weboldalként megjeleníthető vagy QR-kódos névjegykártyához kapcsolható.
Személyre szabott lehetőségek és emberi döntés
A részletesebb önismeret nemcsak álláskereséskor hasznos. Szakmai elakadás, motivációvesztés vagy kiégés esetén Horváth szerint nem feltétlenül az új munkahely az egyetlen megoldás: képzés, szakmai közösség, ösztöndíj, pályázat vagy konferencia is segíthet. Az ismertetett megközelítésben a platform előbb feltárja az egyén szükségleteit, majd ezekhez személyre szabott lehetőségeket rendel az általános listák helyett.
A munkáltatóknál közben az okozhat gondot, hogy pontosan meghatározzák, kire van szükségük. A vezető eredeti elképzelése több közvetítőn át jut el az álláshirdetésig, és útközben torzulhat; akár az is előfordulhat, hogy a meghirdetett munkakör nem felel meg a vállalat tényleges igényének. Ezért a jelöltek mellett a szervezeti szükségleteket is alaposabban fel kell mérni.
Horváth a mesterséges intelligencia egyik fő előnyét abban látja, hogy mélyebb tartalmi összefüggéseket is felismerhet, így olyan párosításokat ajánlhat, amelyek felszíni egyezések alapján nem jönnének létre. Az ajánlásoknak azonban magyarázhatónak kell lenniük: egy illeszkedési százalék önmagában nem mutatja meg, mi indokolja a javaslatot. Az AI gyűjtheti és elemezheti az információkat, valamint ajánlásokat készíthet, de az ellenőrzés és a végső döntés az ember feladata marad.
Hogyan tanulnak majd a juniorok?
A konferencia egy másik beszélgetésében Nagy-Józsa Dorka, a Y2Y vezérigazgatója és Pécsi Judit, az UNION Biztosító HR-igazgatója azt vitatta meg, szükség lesz-e junior munkavállalókra 2027-ben, ha az AI egyre több belépő szintű feladatot vesz át. A vita kedvéért ellentétes álláspontokat képviseltek: Nagy-Józsa a juniorok felvétele ellen, Pécsi mellette érvelt.
Nagy-Józsa szerint az egyéni hatékonyság javulása nem feltétlenül növeli a szervezet eredményességét. A vezetők nem minden esetben érdekeltek csapatuk csökkentésében, így az AI-val megtakarított idő sem válik automatikusan vállalati eredménnyé. A vita során azt az álláspontot képviselte, hogy a technológia a juniorok mellett a szenior szakértők munkájának egy részét is kiválthatja, ezért a jövőbeli utánpótlásigényt is újra kell gondolni.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a pályakezdők már most megoldhatnak rutinfeladatokat AI-val, akár vállalati jóváhagyás nélkül. Felvételük így önmagában nem biztosítja, hogy a hagyományos módon tapasztalatot szerezzenek és szakmai ösztönt fejlesszenek ki.
Pécsi nem a korábbi juniorfeladatok változatlan megőrzése, hanem a juniorok szükségessége mellett érvelt. Álláspontja szerint az AI munkakörnyezet, amelyben továbbra is meg kell tanítani a szakmát, különösen az összefüggések értelmezését és a kivételek felismerését. A tanulási utak újratervezését azért tartotta fontosnak, mert éppen azok a tevékenységek automatizálódnak – köztük az adatgyűjtés, az elemzés és a riportkészítés –, amelyeken korábban a szakmai ítélőképesség fejlődött. A fiatalok magabiztos AI-használatához ezért szakmai és szervezeti keretekre is szükség van.
A beszélgetésben a junior álláshirdetések számának csökkenése, a szenior utánpótlás biztosítása és a nem engedélyezett, úgynevezett árnyék-AI használata is szóba került.



