Magyarországon Európa egyik legnagyobb reálnövekedését mutatták az óránkénti munkaerőköltségek 2019 második negyedéve és 2026 második negyedéve között az elemzés szerint. A költség nominálisan 104 százalékkal, az inflációt figyelembe véve 25,6 százalékkal emelkedett, miközben a fogyasztói árak mintegy 62 százalékkal nőttek.
A magyarországi reálnövekedés meghaladta a lengyelországi 24,3 és a szlovákiai 10,4 százalékot. Németországban 0,2 százalékos, az euróövezet egészében 0,9 százalékos emelkedést mértek. A magyar adatot részben az alacsonyabb kiinduló bérszint és a munkavállalókért folytatott verseny magyarázhatja.
Az Eurostat óránkénti munkaerőköltség-mutatója a bérek mellett a munkáltatói járulékokat is tartalmazza, ezért változása nem azonos a dolgozók nettó keresetének alakulásával.
Feladatokat alakíthat át a generatív AI
A mesterséges intelligencia terjedése nem feltétlenül teljes szakmák megszűnését jelenti: sok esetben inkább az egyes munkakörökhöz tartozó feladatok változhatnak meg. Az XTB elemzése szerint az Európai Unióban a foglalkoztatottak átlagosan 32 százaléka dolgozik olyan munkakörben, amelynek feladatait a generatív AI legalább részben átveheti. Magyarországon ez az arány 30 százalék.
Az érintett területek között lehet a könyvelés, a bérszámfejtés, az adminisztráció, az ügyfélszolgálat és több háttértámogató tevékenység. Különösen az ismétlődő, szabályok alapján végzett feladatok automatizálása gyorsulhat fel.
A pályakezdők számára ez külön kockázatot jelenthet. Az elemzésben idézett amerikai kutatás szerint az AI-nak leginkább kitett szakmákban a 22–25 évesek foglalkoztatottsága relatív értelemben 13 százalékkal csökkent, míg az idősebb dolgozók helyzete stabilabb maradt. Ennek egyik lehetséges oka, hogy az AI egyre több, korábban kezdőkre bízott egyszerűbb feladatot képes elvégezni.
Az elöregedés hatása 2035-ig
Az XTB számításai alapján az AI által létrehozott és megszüntetett állások egyenlege Európa-szerte viszonylag mérsékelt lehet: a vizsgált országokban a nettó munkahelyvesztés 2035-ig legfeljebb a foglalkoztatás 2 százalékát érheti el. Magyarországra a demográfiai és az AI-hatásokat együtt vizsgáló modell 3 százalékos pozitív munkaerőpiaci egyenleget jelez. Ez arra utal, hogy a technológia várhatóan csak részben ellensúlyozza az elöregedésből eredő munkaerőhiányt.
Az egyes ágazatokban eltérő lehet a változás. Az irodai és adminisztratív munkakörökben csökkenhet a munkaerő iránti igény, az egészségügyben, az idősgondozásban és az oktatásban viszont továbbra is jelentős kereslet lehet dolgozókra. A feldolgozóiparban a generatív AI közvetlen hatása mérsékeltebb lehet, de a robotikával összekapcsolt automatizáció hosszabb távon ott is átalakíthatja a foglalkoztatást.
A következő évtizedben ezért az is meghatározó lesz, hogy a munkavállalók mennyire tudnak alkalmazkodni. Ebben szerepet kaphat az oktatási rendszer változása, az átképzési lehetőségek bővítése és az új munkaerőpiaci követelményekhez szükséges készségek fejlesztése.
Módszertan és korlátok
A munkaerőköltségek alakulását az elemzés a harmonizált fogyasztóiár-indexszel (HICP) korrigálva vizsgálta. A mesterséges intelligencia 28 európai ország munkaerőpiacára gyakorolt várható hatását az Acemoglu és Restrepo által kidolgozott keretrendszer, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) indexe, az Eurostat adatai és az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal (BLS) előrejelzései alapján becsülték.
A számítások csak a generatív AI hatásait veszik figyelembe. Az eredmények modellbecslések, nem biztosan bekövetkező munkaerőpiaci változások.



