A kormányzat, a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok, az üzleti élet és a kiberbiztonsági ágazat több mint 50, a forráscikk számára megkérdezett vezetője szerint a következő 18 hónapban állandósulhatnak a vállalatokat és a kritikus infrastruktúrát érő, egyre kifinomultabb és súlyosabb fennakadásokat okozó kibertámadások. A megszólalók között az MI gyors fejlesztésének támogatói és éles kritikusai is voltak.
Többen úgy látják, hogy 2027-re a kiberveszély mindennapos körülménnyé válhat: a lakosságnak és a cégeknek rendszeres, olykor ijesztő üzemkimaradásokhoz kell alkalmazkodniuk. A cikk ezt a vezetők várakozásaként, nem pedig biztos előrejelzésként mutatja be.
Az írás az előző két hét fennakadásai között említi a Microsoft globális leállását, az amerikai szövetségi légügyi hatóság, a Federal Aviation Administration (FAA) által elrendelt légiközlekedési leállást és a Chase lakossági banki szolgáltatásának hibáját. Ezek a cikk szerint enyhe előízei lehetnek a jövőbeli zavaroknak. A működési hibák többsége a beszámoló szerint feltehetően abból eredt, hogy vállalatok és kormányzati szervek a későbbi támadásokkal szemben próbálták biztosítani rendszereiket, nem pedig tényleges kibertámadásból.
A Bridgewater Associates fedezeti alap az adott hónapban közzétett értékelésében azt közölte: befektetéseit azzal számolva kezeli, hogy egy éven belül egy a háromhoz az esélye egy gazdasági destabilizációt okozó támadásnak. Horacio Rozanski, a Booz Allen elnök-vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy az önállóan működő támadó MI-ügynökök a képességeik kiteljesedésével rendkívüli sebességgel támadhatnak, ezért szerinte már most érdemes minél több óvintézkedést megtenni.
Az MI egyszerre védelem és támadási eszköz
Az Anthropic, az OpenAI és a Google fejlett MI-rendszerei különösen jól használhatók szoftverfejlesztésre. Ugyanezek a képességek azonban a programhibák és biztonsági rések felkutatását, illetve kihasználását is segíthetik. A kormányzati és vállalati rendszerek többsége még az MI előtti korszakban épült, és számos sérülékenységet tartalmazhat. Egyetlen rés kihasználása vagy egy jóhiszemű javítás közben bekövetkező hiba is jelentős leállást okozhat.
A forráscikk szerint az Anthropic korábban a kiberbiztonsági képességeivel kapcsolatos aggályok miatt visszatartotta Mythos nevű modelljét. Azóta egyes globális vállalatok, köztük a JPMorgan Chase, valamint amerikai hírszerző szervek a Mythost és más technológiákat használtak sérülékenységek keresésére és javítására. A cikk szerint azonban az amerikai kormányzati szervek és vállalkozások többsége még nem tett hasonló lépéseket.
A védekezést a költségek és a szakemberhiány is nehezítik. A legnagyobb cégek többet tudnak fizetni a kiemelkedő szolgáltatókért, amelyek kapacitása nagyrészt lekötött, míg más szervezetek nem engedhetik meg maguknak a megfelelő védelmet, vagy halogatják a jelentős kiadásokat.
A kockázatot fokozhatják az önállóan dolgozó MI-ügynökök csoportjai. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda, a Federal Bureau of Investigation (FBI) november 13-án figyelmeztetett az ARTEX nevű, ingyenes, nyílt forráskódú szoftverre, amely támadások több szakaszának gépi sebességű végrehajtására használhat MI-ügynököket. A texasi energiaügyi szabályozó hatóság az állam olaj-, gáz- és közműhálózatait figyelmeztette a célponttá válás veszélyére; az Európai Unió pedig egy előző havi, tíznapos kibertámadást követően intette óvatosságra a kormányokat az ARTEX miatt.
Régi rendszerek, ismert behatolók
A cikk szerint a Peking által támogatott Volt Typhoon hackercsoport több mint öt éve rejtőzik amerikai kritikus infrastruktúrában, egyebek mellett vízügyi, energetikai, közlekedési és kommunikációs hálózatokban. A hozzá kapcsolódó Salt Typhoon nagy amerikai telefonszolgáltatók rendszereibe tört be, és hívásadatokat, valamint lehallgatásokkal kapcsolatos adatokat szerzett meg. Nem ismert, összesen hány rendszert érintettek a behatolások.
A megkérdezett vezetők legkedvezőbb forgatókönyve is rendszeres, véletlenszerű kiesésekkel és kisebb ijedtségekkel számol, például azzal, hogy egy napig nem érhetők el banki szolgáltatások vagy a légi közlekedés. A rendszerek széles körű korszerűsítése önmagában is hibákkal járhat, miközben az Egyesült Államok ellenfelei és kisebb támadók egyre erősebb MI-eszközöket használhatnak a rések kihasználására.
A cikk szerint a Fehér Ház és a Kongresszus egészen a közelmúltig inkább a biztonsági szabályozásra és az adatközpontokra összpontosított, nem pedig a közvetlen kiberkockázatokra. A Fehér Ház Super Intelligence Force (SIF) nevű egysége most a kockázatokat és a lehetséges behatolásokról szóló, szinte napi jelentéseket vizsgálja. Donald Trump elnök leváltotta Sean Cairncross nemzeti kiberigazgatót, és Kirsten Davies-t, a Pentagon korábbi informatikai vezetőjét nevezte ki a helyére; a cikk szerint Davies elődjénél mélyebb szakmai tapasztalattal rendelkezik.
A forráscikk a kormányzati szaktudás és létszám hiányát, valamint az intézmények közötti együttműködés gyengeségét is problémaként írja le. A különböző ágazatokban és kormányzati szinteken dolgozó szakértők hasonló veszélyektől tartanak, mégis ritkán egyeztetnek egymással, és nincs olyan hatékony mechanizmus, amely összefogná őket. Többen attól tartanak, hogy érdemi megelőzés csak egy komolyabb incidens után indul el.
Mi mérsékelheti a veszélyt?
A megkérdezettek támadásokra számítanak, de csak kevesen jósolnak társadalmi méretű katasztrófát. A cikk különbséget tesz egy bank egynapos leállása és egy egész régió egyhetes áramkimaradása között. Utóbbihoz vagy vezetékek megrongálásához valószínűleg továbbra is állami szereplő képességei kellenének; egy ilyen támadás pedig súlyos, akár háborús válaszlépéseket válthatna ki. Az amerikai villamosenergia-rendszer széttagoltsága, valamint a több ezer szolgáltató miatt egy sikeres támadás hatása nagyobb valószínűséggel maradhat regionális.
Lehetséges válaszként a cikk azt veti fel, hogy az amerikai kormány ösztönözze vagy kötelezze az MI-vállalatokat a sérülékeny rendszerek közös megerősítésére. A megszólaltatott vezetők szerint cégeik készek lennének erre, ha versenytársaik is részt vennének benne. Jay Clayton, a fehér házi munkacsoport elnöke önkéntes biztonsági rendszeren dolgozik a nagy MI-cégek számára, és a cikk szerint alkalmas lehet a vállalatvezetők összehívására.
A magánszektorban a JPMorgan Chase elnök-vezérigazgatója, Jamie Dimon vezeti az Alliance for Critical Infrastructure (ACI) nevű kezdeményezést. A pénzügyi, energetikai, technológiai, távközlési és légitársasági nagyvállalatokat tömörítő csoport célja az ellenálló képesség erősítése, a rendszerszintű kockázatok csökkentése és a gazdasági működés folytonosságának támogatása.
A forráscikk végkövetkeztetése szerint a megkérdezett vezetők összességében valószínűbbnek tartanak egy tényleges támadást, mint azt, hogy az érintettek időben együttműködnek annak megelőzésére.



