A cégek széles körben adnak munkavállalóiknak mesterséges intelligencia (MI) alapú eszközöket a termelékenység növelésére, ám a módszer váratlan következményekkel jár a vezetők mindennapi munkájára. Egy Nielsen által végzett felmérés, amelyet a munkamenedzsmenttel foglalkozó Monday.com rendelt meg, 1 700 igazgató és felsővezető körében hét országban mutatta ki a problémákat.
Nehezebb a teljesítmény megítélése
A vezetők többsége arról számolt be, hogy nehezebb számukra értékelni a beosztottak munkáját az MI-eszközök bevezetése óta: a megkérdezettek több mint fele jelzett ilyen nehézséget. Az egyik fő oka, hogy sokszor a vezető postafiókjába érkező anyag már kifinomult, „polírozott” állapotban érkezik, így nem egyértelmű, mennyi teljesítmény származik a munkavállalótól és mennyi az MI-től.
Ennek következményeként a vezetők közel fele (a megkérdezettek szerint) több időt tölt a csapatok kimenetének átnézésével és irányításával, mint korábban.
Lelkesedés és alkalmazkodási kihívás egyszerre
A válaszadók közül sokan továbbra is pozitívan tekintenek az MI-re: a vezetők 94%-a izgatottnak mondta magát az MI alkalmazása miatti munkavégzés fejlesztésével kapcsolatban, és többen úgy gondolják, pontosan tudják, hol érdemes bevetni az eszközöket a legnagyobb érték eléréséhez. Michal Miller Levi, a Monday.com piac- és ügyfélelemzési vezetője az internet 2000-es évekbeli korai napjaihoz hasonlította a mostani lelkesedést.
Ugyanakkor Levi szerint az MI fejlődése gyorsabb, mint ahogy a szervezetek képesek reagálni: „Az MI egyéni szinten nagyon jól működik, de a vezetői szerep ennél többet követel: szervezeteket kell irányítaniuk is. A gond az, hogy az MI egyszerűen gyorsabban mozog, mint a szervezeti folyamatok.”
A teljesítmény értékelésének új szempontjai
A válaszadók 78%-a változtatott értékelési módszerein az MI bevezetését követően: nagyobb hangsúlyt helyeznek arra, hogy dolgozóik mennyire előrelátóan írnak promptokat, eldöntik, mely feladatokat érdemes az MI-re bízni, és mennyire kísérletezőek az új munkamódszerekkel.
Ez azonban felveti a kérdést, mennyire lehet tisztességesen megítélni a munkát, ha a vezetők nem tudják egyértelműen megkülönböztetni az emberi és MI-hozzájárulást. Ráadásul a vezetők maguk is egyre gyakrabban támaszkodnak MI-re döntéseik meghozatalában: a felmérés szerint 46% használ MI-t a döntések tájékoztatásához, és 39% alkalmaz MI-t teljesítményértékelések megfogalmazásához.
Elfogultság és kockázatok a felülvizsgálatban
A MI ilyen felhasználása tovább növelheti a torzítás kockázatát a teljesítményértékelésben, mert a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) prediktív rendszerek, amelyek hajlamosak a képzési adataikban meglévő emberi mintákat ismételni. A Luxembourg Institute of Socio-Economic Research korábbi kutatása rámutatott, hogy „objektív, egyértelmű standardok hiányában és amikor az értékelők függetlenül dolgoznak”, az LLM-ek hasonlóan ítélnek, mint az emberek. Egy 2025 eleji kutatás pedig kimutatta, hogy egyes modellek hátrányosan viselkedhetnek fekete férfi jelöltek esetében, és jelentős, különböző irányú és nagyságrendű torzításokat mutatnak különböző társadalmi csoportoknál.
Michal Miller Levi elmondta, hogy a cégek még nem dolgozták ki teljesen, hogyan kezeljék az ilyen jellegű külső torzításokat.
Láthatatlan felügyeleti munka és növekvő szoftverhalmaz
Az MI bevezetése átalakítja a vezetők napi feladatait is: valakinek döntenie kell, mely feladatokat adják az MI-nek, ellenőrizni kell az MI-kimeneteket, és be kell avatkozni, ha valami félrecsúszik. A jelentés szerint ez a felügyelet egy új, „láthatatlan munka” réteget jelenthet.
A szoftverkörnyezet is nehezebben kezelhetővé vált: a vezetők 57%-a szerint szervezetükben több eszköz van forgalomban, mint korábban, és mintegy 51% szerint az eszközök közötti függőségek és klaszterek növekedtek az MI bevezetésével. Csak 29% írta le MI-infrastruktúráját teljesen optimalizáltnak és központosítottnak.
Levi szerint a vállalatok eredetileg azt várták, hogy az MI segít összevonni a szoftvereszközöket, ehelyett azonban több alkalmazással, integrációval és „árnyék-MI” használattal kell számolniuk, amikor munkavállalók a vállalati jóváhagyáson kívüli eszközöket vesznek igénybe. „A vezetők 2025 végére azt érezték, hogy majd konszolidálják az eszközöket, csökkentik a szoftverek számát. De ehelyett nőtt az általuk használt eszközök száma,” mondta.
Több AI-ügynök, nagyobb kontrolligény
A felmérés szerint 58% a vezetők közül azt várja, hogy a következő egy éven belül több MI-ügynököt (AI agents) fognak felügyelni, mint emberi alkalmazottat, és 46% aggódik amiatt, hogy elveszítheti az irányítást ezek felett az ügynökök felett. Emellett 35% fél attól, hogy felelősségre vonják az MI által hozott döntésekért, mivel a nagy nyelvi modellek továbbra is jórészt kiszámíthatatlanok.
Levi szerint a vezetők nem szeretnék, hogy az ügynökök teljesen autonómok legyenek: fontosnak tartják, hogy emberek bevonódjanak és konzultáljanak az MI-vel kritikus feladatok és döntések esetén.
Az irányítás kulcsa
A jelentés összefoglaló tanulsága az, hogy az MI elterjedése egyre inkább kormányzási és szabályozási feladatként jelenik meg, nem csupán termelékenységi lehetőségként. Ha a szervezetek nem építik ki a szükséges folyamatokat és infrastruktúrát, a vezetők láthatóan küzdenek azzal, hogy a rendszerek és a munkafolyamatok zavartalanul működjenek tovább.
