Idén Kínában mintegy 12,7 millió diplomás lép be a munkaerőpiacra — ez a legnagyobb létszám eddig. Ugyanakkor a hagyományos diplomásoknak szánt állások száma nem tart lépést a felsőoktatás bővülésével: a The New York Times szerint a kínálat elmarad a növekvő kereslet mögött.
A mesterséges intelligencia hatása már korábban is érzékelhető volt olyan szektorokban, mint a gyártás vagy az ételkiszállítás; mostanra azonban a fehérgalléros munkaköröket is érinti. Több munkaadó‑listában csökkenés figyelhető meg a hagyományos, diplomához kötődő álláshirdetések számában, és a lap által megszólaltatott diplomások között akad olyan, aki több száz pozícióra pályázott sikertelenül.
A technológiai változás nem kizárólag Kínát érinti. A The New York Times beszámolója rámutat, hogy Kenyában az úgynevezett „essay‑farm” iparágat fenyegeti az AI: ezekben a szolgáltatásokban gyakran jól képzett fiatalok segítettek külföldieknek egyetemi dolgozatok, beadandók készítésében vagy csalásban, de a ChatGPT‑hez és más nyelvi modellekhez hasonló eszközök megjelenése aláássa a keresletet. A cikkben foglalt kérdésfelvetés így fogalmaz: miért fizetne valaki egy kenyai szabadúszónak, ha a ChatGPT elvégzi a munkát?
Összefoglalva: a mesterséges intelligencia munkahelyi hatása ma már a hagyományos, diplomát igénylő állások piacán is megjelenik Kínában, ahol rekordnagyságú frissdiploma‑kibocsátás találkozik csökkenő álláshirdetés‑kínálattal. Hasonló strukturális hatások más országokban is körvonalazódnak, ha eltérő konkrét formában.
