Iparág

Mesterséges intelligenciával generált szöveg

A munkafolyamatok átalakítása nélkül korlátozott az AI vállalati haszna

A mesterséges intelligencia használata önmagában nem garantálja a vállalati hatékonyság javulását – mondta Marton Gábor, a Shiwaforce Pulze trénere és üzleti tanácsadója a Portfolio HR (R)EVOLUTION 2026 konferencián.

A munkafolyamatok átalakítása nélkül korlátozott az AI vállalati haszna

A mesterséges intelligencia használata gyorsabbá tehet egyes feladatokat, de önmagában nem garantálja a vállalat egészének hatékonyabb működését. Ehhez a munkafolyamatokat és a vezetői szemléletet is felül kell vizsgálni, valamint mérni kell, hogy a képzések megváltoztatják-e a mindennapi munkát – mondta Marton Gábor, a Shiwaforce Pulze trénere és üzleti tanácsadója a Portfolio HR (R)EVOLUTION 2026 konferencián.

Előadásában az OTP-vel közösen elindított Pulze program három évének tapasztalatait ismertette. Ez idő alatt több mint ezer tréningnapot tartottak, és több mint 150 interjút készítettek a szervezetek digitális érettségének megismerésére. A tanácsadó öt akadályt emelt ki, amelyek miatt az egyéni digitális képességek nem feltétlenül válnak vállalati értékké.

Öt akadály a technológia és az üzleti eredmény között

Az első probléma, hogy a vezetők számára sem mindig egyértelmű a kapcsolat az AI használata és a vállalati célok között. Egy eszköz terjedése önmagában nem mutatja meg, milyen eredményt vár tőle a szervezet.

A második akadály a változatlan munkafolyamat. Ha a munkatársak ugyanazokat a feladatokat végzik gyorsabban, de a teljes folyamatot nem gondolják újra, az előnyöknek csak egy része érvényesül. A gyorsabban megírt vagy megválaszolt e-mailek például nem feltétlenül jelentenek szervezeti átalakulást; ehhez a munka megszervezését is meg kell vizsgálni.

Harmadikként Marton Gábor a megoldások kiterjesztését emelte ki. Az ígéretes kísérletek gyakran egyetlen csapatban vagy részlegen maradnak. A sikertelen próbálkozásokról is kevesebb szó esik, pedig a szervezet ezek tanulságaiból is fejlődhet.

A negyedik kérdés a bizalom és a szabályozás. Egy vállalati AI-szabályzat csak akkor ér valamit, ha a dolgozók ismerik és a gyakorlatban alkalmazzák. Kockázatot jelenthet, ha ellenőrizetlen eszközökbe vagy olyan szolgáltatásokba töltenek fel céges adatokat, amelyek használatának feltételeit a szervezet nem rendezte.

Az ötödik akadály a képzés és a viselkedésváltozás közötti távolság. Egy tréning megtartása nem bizonyítja, hogy a tanultak beépültek a munkába. A résztvevők elégedettsége mellett ezért azt is mérni kell, változott-e a munkavégzés.

Hat lépés a képességfejlesztéstől a mérésig

A bemutatott megközelítés a szervezet digitális érettségének felmérésével kezdődik, majd a vezetői vízió kialakításával folytatódik. A vezetőknek érteniük kell a technológiák lehetőségeit, a felteendő kérdéseket és azt, milyen képességekre lesz szükségük a munkatársaknak.

A harmadik lépésben a képzést a munkahelyen ténylegesen elérhető eszközökhöz igazítják: egy alkalmazás megtanulása kevés hasznot hozhat, ha a dolgozó később nem fér hozzá. Ezt a szerepkörhöz és felkészültséghez igazított tudásátadás, majd a tanultak napi munkába építése követi. A bemutatott programban ez utóbbit elektronikus tananyagokkal, szakmai támogatással és utánkövetéssel segítik.

A hatodik lépés a mérés. Marton Gábor szerint az elégedettség és a megszerzett tudás mellett azt is vizsgálni kell, hogy három–hat hónap alatt megváltozott-e a munkavégzés, és keletkezett-e üzleti érték. A kezdeti felméréshez visszatérve megállapítható, hogy a szervezet közelebb került-e céljaihoz, illetve hol van szükség módosításra.