A mesterséges intelligencia (AI) egyre több funkciót vesz át a művészeti szektorban: képeket generál, stílusokat utánoz, információt gyűjt és árakat hasonlít össze. Ugyanakkor a műkereskedői és gyűjtői gyakorlatban továbbra is erős az érzés, hogy a piac alapjai nem digitalizálhatók teljesen. Korani Eleni műkereskedő és galériatulajdonos a podcastban azt hangsúlyozta, hogy a műtárgypiacot az ember, a személyes kapcsolat és a tárgyhoz fűződő történet tartja össze.
Egy tárgynál nem elegendő a látvány: számít, ki készítette, milyen úton került a piacra, miből készült, milyen volt a korábbi tulajdonosi múltja, illetve mi motiválja a megszerzését. Ezek a tényezők — személyes emlékek, szakértői látásmód, fizikai anyagok és a történeti kontextus — olyan összetevők, amelyek a szakma szerint nehezen helyettesíthetők algoritmussal.
Az AI mint „művész” és a pénzügyi kérdések
Korani Eleni szerint az AI-művészet körüli egyik leglényegesebb probléma nem elsősorban esztétikai, hanem gazdasági jellegű: ki keresi a pénzt az AI-alkotásokon, és hova kerül a bevétel? Hasonlóságot lát az NFT-k korábbi felfutásával, amikor digitális innováción sokan nyertek rövid távon, majd a piac korrigált. Az AI valószínűleg hatékonyan szolgálja ki a tömegtermelést — dekorációk, gyorsan fogyasztható digitális tartalmak készülhetnek belőle —, de a kérdés más, ha a piacot a minőség, az anyagiság, a hitelesség és a történet határozza meg.
A beszélgetés egyik fontos felvetése az is, hogy kinek a nevében „alkot” az AI: a platformnak, a fejlesztőnek, a felhasználónak vagy valaki másnak? Ez hatással van a jogi, üzleti és erkölcsi elszámoltathatóságra.
Digitalizációs hiányok és a hamis információk kockázata
A művészettörténeti ismeretek nagy része nem érhető el digitálisan: régi könyvekben, katalógusokban, magángyűjteményekben, szakértői emlékekben és személyes tapasztalatokban él. Ha az AI nem fér hozzá jó minőségű, hiteles forrásokhoz, nem tud megbízható választ adni. Emellett veszélyt jelent az is, ha hibás vagy hamis információk digitalizálódnak: egy valaha megjelent hamisítványról szóló újságcikk később könnyen téves forrásnak tűnhet, és ha beépül az adatbázisokba, az AI ezekre a forrásokra támaszkodva továbbterjesztheti a hibát.
Ezért korani szerint kulcsfontosságú lenne, hogy az AI által adott válaszok mögött látható referenciák álljanak: ne csak állításokat tegyen, hanem meg is mutassa, milyen forrásokra épít.
Az online aukciók és a licitálás átláthatósága
A beszélgetés kitért az online aukciók kockázataira is. Az online licitálás kényelmes és látszólag anonimizált lehet, ám ez az anonimitás csak illúzió: a platformok tulajdonosai nemcsak azt látják, hogy ki vásárolt meg egy tárgyat, hanem azt is, meddig volt hajlandó elmenni az adott licitáló az árban. Ez érzékeny pénzügyi információ, miközben az online térből hiányzik az aukcióterem személyes dinamikája és a helyszíni tapasztalat.
Ebből Korani következtetése, hogy a műtárgypiac továbbra is erősen ragaszkodik az anyaghoz, a személyes tapasztalathoz és az eredetiséghez: a vászon, a festék, a korszak és a kézjegy mind fontosak olyan szempontok, amelyeket az adatok önmagukban nem helyettesítenek.
Az emberi jelenlét szerepe
A kortárs művészetben a gyűjtők számára gyakran fontos az alkotóval való találkozás, az alkotói gondolkodás és személyes reflexiók megismerése. Egy mű mögött nemcsak forma vagy kompozíció áll, hanem emberi tapasztalat, élethelyzet és személyes állítás. Korani Eleni szerint a művészetben létezik egy belső emberi iránytű — érzékelés, ízlés, kapcsolat és a valósághoz való viszony — amelyet egy olyan rendszer, amelynek nincs érzése és nincs testi tapasztalata, nem tud felülírni.
A beszélgetés főbb blokkjai (időpontok a podcastból)
- Az ember, a tárgy és a történet szerepe a műkereskedelemben (01:07)
- AI mint művész: pénzkeresés, platformok és az NFT-k (04:12)
- ChatGPT, félrevezető válaszok és a műtárgykutatás veszélyei (09:53)
- Miért nem elég, hogy “minden fenn van az interneten”? (12:56)
- Ki számít szakértőnek a digitális művészeti térben? (18:49)
- Műtárgy, titok, tulajdonos és emberi kapcsolat (21:27)
- AI, tömegkultúra és eldobható dekoráció (24:15)
- Online aukciók és a licitálás (28:29)
- Miért maradhat emberi a művészet az AI-korszakban is? (41:57)
A beszélgetés során elhangzottak részletesebb változatát a podcast teljes adásában lehet meghallgatni. A cikk fotója: Jirsak.
