A PwC Magyarország kutatása szerint a munkavállalók által használt mesterségesintelligencia-megoldások jelentős része a vállalatok ellenőrzésén kívül esik. A felmérés szerint azok közül, akik munkájukhoz AI-t alkalmaznak, 67 százalék rendszeresen vagy alkalmanként saját, ingyenes vagy nem vállalati eszközt is használ. Ugyanakkor a megkérdezettek 42 százaléka úgy látja, hogy szervezeténél nincs erre vonatkozó belső irányelv, vagy nem tud ilyen szabályozásról.
Ez a gyakorlat — a kutatás szerzői által shadow AI-ként említett jelenség — azt jelenti, hogy bár az alkalmazottak időt takaríthatnak meg, a vállalatok elveszíthetik az ellenőrzést az üzleti adatok és információk felett, ami jogszabályi, pénzügyi és reputációs kockázatokat teremt.
Milyen célokra használják az AI-t a munkában?
A válaszadók körében az információkeresés a leggyakoribb alkalmazás: az AI-t használók 78 százaléka kérdésfeltevésre és gyors információgyűjtésre fordítja a technológiát. A további gyakori felhasználások:
- fordítás: 47 százalék
- képgenerálás: 35 százalék
- szövegírás: 34 százalék
- adatelemzés: 31 százalék
A munkavégzés során az információkeresés is vezet: 73 százalék említette ezt, és 35 százalék azt mondta, hogy ha a következő hat hónapban választania kellene, ezt az egyetlen AI-funkciót tartaná meg. Az összetettebb, munkafolyamatokba mélyen integrált AI-megoldások viszont még ritkák.
Hatékonyság és időmegtakarítás
A digitálisan aktív internetezők körében végzett felmérés szerint 47 százalék használ valamilyen mesterségesintelligencia-alkalmazást a mindennapokban; a korcsoportok közötti különbségek jelentősek: a Z és Y generációban ez az arány 56–57 százalék, a baby boomereknél 35 százalék. Az AI-t használók 42 százaléka személyes célokra és munkavégzésre egyaránt alkalmazza a technológiát, a felsőfokú végzettségűeknél ez az arány 52 százalék.
A gyakorlati előnyöket jól mutatja az időmegtakarítás mértéke: az AI-t munkához használók több mint 78 százaléka legalább 10 százalékos időnyereséget tapasztalt a releváns feladatoknál; 38 százalék beszámolt 30 százalékos vagy annál nagyobb megtakarításról, további 40 százalék pedig 10–30 százalék közötti javulást érzékelt. A felszabaduló időt a válaszadók szerint összetettebb, nagyobb hozzáadott értékű feladatokra fordíthatják.
Egyéni gyakorlatok a szervezeti szabályzás hiányában
A szervezett használat még ritka: a munkájukhoz AI-t használók 70 százaléka mindig az aktuális feladathoz igazítja az eszköz kiválasztását, bevált promptok, sablonok vagy standard munkafolyamatok nélkül. Mindössze 12 százalék alkalmaz visszatérő feladatokhoz kialakított promptokat vagy sablonokat, 10 százaléknál az AI már részben beépült a sztenderd munkafolyamatokba, és csupán 3 százalék számolt be csapatszintű, szervezett használatról.
Amikor bizonytalanak a megosztható tartalmakat illetően, a munkavállalók különböző módszerekhez folyamodnak: 32 százalék anonimizál, 30 százalék fiktív példát használ, 25 százalék elkerüli az AI-használatot, miközben csak 9 százalék választja az jóváhagyott vállalati eszközt. A vezetői vagy szakértői segítséget ritkán kérik: mindössze 3 százalék fordul a feletteséhez vagy illetékes szakértőhöz, 23 százalék pedig saját megítélése alapján dönt.
Az egyéni önvédelem — például anonimizálás — nem biztosít teljes védelmet: személyes adatok csökkenthetők ugyan, de üzleti tervek, pénzügyi információk vagy más bizalmas tartalmak így is kikerülhetnek a szervezet ellenőrzése alól.
Tudatosság, képzés és irányítás hiányosságai
A felmérés az AI-ismeretek önértékelésében is jelentős bizonytalanságot mutat; az 1–10-es skálán adott válaszok nagy szórása arra utal, hogy sok felhasználó nem tudja pontosan megítélni saját tudásszintjét. Ez megnehezíti annak felismerését, hogy egy-egy gyakorlat — például az anonimizálás — milyen kockázatokat kezel és melyeket hagy érintetlenül. A PwC tanácsa szerint előzetes tudásszintfelmérésre van szükség a célzott, munkakörre szabott képzések kialakításához.
Dr. Szűcs László, a Réti, Várszagi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje rámutatott: „Számos vállalatnál az AI használata már mindennapos, miközben hiányzik a megfelelő szabályozási, oktatási és kontrollkörnyezet. A munkavállalók tehát gyakran saját belátásuk szerint döntenek arról, milyen adatokat, milyen célból és milyen eszközök segítségével osztanak meg.”
Irányítás — nem tiltás, hanem szabályozott bevezetés
A kutatás szerzői hangsúlyozzák, hogy a megoldás nem az AI-használat visszaszorítása: a cél olyan vállalati környezet kialakítása, amely jóváhagyott eszközökkel, egyértelmű belső szabályokkal és folyamatos, munkakörre szabott képzésekkel támogatja a biztonságos használatot. Az egységes irányításnak a szervezet teljes AI-portfóliójára ki kell terjednie, beleértve az alkalmazottak által önállóan használt megoldásokat is, és össze kell hangolnia az adatkezelési, biztonsági és compliance követelményeket.
„A shadow AI használatával kapcsolatos legnagyobb kockázat nem feltétlenül egyetlen adatvédelmi incidens vagy egy hibás AI-válasz megjelenése a vállalati működésben, hanem az a fokozatos folyamat, amelynek során a munkáltató elveszíti az ellenőrzést a szervezetben keletkező információk, döntések és munkafolyamatok felett” — figyelmeztetett a szakember.
Dr. Szűcs László azt is felidézte, hogy az Európai Unió mesterséges intelligenciára vonatkozó rendelete (MI-rendelet) abból indul ki, hogy a szervezeteknek ismerniük kell az általuk alkalmazott AI-rendszereket, és működtetniük kell a megfelelő irányítási és kockázatkezelési mechanizmusokat; ha a munkavállalók olyan eszközöket használnak, amelyekről a munkáltató nem tud, ezen kötelezettségek teljesítése jelentősen megnehezülhet. Ez különösen érzékeny olyan iparágakban, ahol szigorú adatkezelési vagy megfelelőségi követelmények vonatkoznak az üzleti tevékenységre.
Következtetés
A PwC Magyarország felmérése szerint az AI a munkavégzés fontos hatékonyságnövelő eszközévé vált, de a széleskörű, vállalaton kívüli eszközhasználat és a belső szabályozás hiánya komoly kockázatokat rejt. A vállalatok számára az irányvonal: nem tiltani az AI-t, hanem átlátható, alkalmazkodó és gyakorlatorientált irányítási rendszert kialakítani, amely biztosítja az innovációt és a megfelelőséget egyaránt.
