Magyarországon az egyéni mesterségesintelligencia-használat gyorsabban terjedhet, mint a technológia vállalati bevezetése. A gazdasági előnyhöz azonban nem elegendő új eszközöket vásárolni: a munkafolyamatokat is át kell alakítani, miközben fejleszteni kell a dolgozók készségeit és biztosítani a felelős működést – írja véleménycikkében Barbora Paulovič Deckerová, a Microsoft közép-európai és közép-ázsiai régiójának elnöke.
A vezető a Portfolio november 26-i AI & Digital Transformation 2026 konferenciájának nyitóelőadója lesz. A régió elnöki posztját 2025. október 1-je óta tölti be.
Az egyéni és a vállalati használat közötti különbség
A Microsoft Global AI Diffusion kutatása szerint Magyarországon a munkaképes korú lakosság hozzávetőleg egyharmada használ generatív mesterséges intelligenciát. Az Eurostat adatai ezzel szemben azt mutatják, hogy 2025-ben a legalább tíz alkalmazottat foglalkoztató magyar cégek 10,4 százaléka használt mesterséges intelligenciát, az uniós átlag pedig körülbelül 20 százalék volt.
A két mérés nem hasonlítható össze közvetlenül: különböző csoportokra és eltérő felhasználásra vonatkozik. Együtt ugyanakkor arra utalnak, hogy az emberek ismerkedése a technológiával megelőzheti annak tudatos vállalati beépítését.
Paulovič Deckerová szerint a magyar technológiai teljesítmények – Neumann János számítástechnikai munkásságától Gábor Dénes holográfiai elméletén át Charles Simonyi szoftverfejlesztési hozzájárulásáig – jó kiindulópontot adnak. A következő sikert azonban akár egy olyan vállalat is elérheti, amely gyorsan képes az ötleteket üzleti eredménnyé alakítani.
A megtakarított idő önmagában nem eredmény
A véleménycikk szerint a chatbotok terjedése önmagában nem eredményez gazdasági növekedést. Az AI akkor teremthet értéket, ha például egy ötletet hónapok helyett napok alatt lehet kipróbálni, javul az ügyfelek kiszolgálása, vagy egy kisebb csapat a korábbinál nagyobb léptékben tud versenyezni.
A felszabaduló munkaidő sem jelent automatikusan pénzügyi megtakarítást: az számít, hogy jobb szolgáltatásokra, új piacok elérésére vagy az ügyfélproblémák gyorsabb megoldására fordítják-e. A szerző a villamosítás példáját idézi: a gyárakban az igazán jelentős változást nem pusztán a gőzgépek villanymotorokra cserélése, hanem a működés új technológiához igazítása hozta.
A vállalatoknak ezért azt javasolja, hogy egy ügyfelek vagy növekedés szempontjából fontos folyamattal kezdjenek. Azonosítsák az elakadásokat és azokat a pontokat, ahol jobb információra vagy többletkapacitásra van szükség, majd tervezzék újra a munkát, mérjék az eredményeket, és a tanulságokat más területeken is alkalmazzák.
Emberi felelősség és bizalom
A Microsoft „Frontier Firm” néven hivatkozik azokra a szervezetekre, amelyek tudatosan az emberek és az AI-ügynökök együttműködésére tervezik át a munkát. Ez nem jelenti minden feladat teljes automatizálását. Az AI elemezhet információkat, készíthet első változatokat vagy elvégezhet meghatározott lépéseket, de a célok és korlátok kijelölése, az eredmények értékelése és a jelentős döntések meghozatala az emberek feladata marad.
Ez különösen lényeges a szigorúan szabályozott ágazatokban, valamint ügyfeleket vagy érzékeny adatokat érintő munkában. A szerző szerint a bizalomhoz már a bevezetéskor megfelelő irányítás, megbízható információ, világos felelősségi körök és felelős adatkezelés szükséges.
A képzés szintén meghatározó: a dolgozóknak meg kell tanulniuk jobb kérdéseket feltenni, kritikusan értékelni a válaszokat és folyamatosan fejleszteni a munkájukat. Az emberi ítélőképesség fejlesztését nem lehet átadni az AI-nak.
Eredmények konkrét folyamatokban
A szerző három példát említ a célzott alkalmazásra. A Bank of Queensland Group egy korábban hetekig tartó kockázatelemzési folyamatot egy napra rövidített AI segítségével; a csapat korábbi munkák alapján ellenőrizte az eredményeket. A Kuwait Finance House esetében a hitelügyek értékelése három napról körülbelül egy órára csökkent. A Hiscox egy új biztosítási kárigény legfontosabb adatainak azonosítását és rögzítését a korábbi, akár egy óra helyett akár tíz perc alatt el tudja végezni.
Ezek meghatározott folyamatok eredményei, és nem garantálják, hogy más szervezetek is ugyanekkora előnyt érnek el.
A magyar egyetemek is vizsgálják, hogyan segítheti az AI az oktatást és az intézményi munkát. Paulovič Deckerová szerint a hozzáférés mellett a készségek, a kíváncsiság és a jó ítélőképesség határozza meg, mennyi érték teremthető a technológiával. A vállalatvezetők feladata, hogy az egyéni kísérletezésnek biztonságos, megbízható helyet adjanak a szervezet működésében, és a tapasztalatok alapján továbbfejlesszék a folyamatokat.



