A KPMG Cyber Intelligence – MDR friss elemzése rámutat arra a növekvő kockázatra, hogy a fejlett mesterségesintelligencia‑ügynökök egyre önállóbban képesek kibertámadásokhoz kapcsolódó műveleteket végrehajtani és emberi megtévesztést alkalmazni informatikai rendszerekhez való hozzáférés megszerzésére. A dokumentum az Anthropic által fejlesztett Claude Mythos modellt vizsgálja, és több nemzetközi vizsgálat eredményét idézi.
Miben más a Claude Mythos?
A jelentés hangsúlyozza, hogy a Claude Mythos fő újítása nem egyszerűen a nagyobb „intelligencia”, hanem a képesség arra, hogy programkódokat nagy gyorsasággal elemezzen, sérülékenységeket azonosítson, majd ezekből működő támadási eszközöket állítson elő. A modell több száz rendszer egyidejű vizsgálatára képes, és olyan összetett feladatokat is elvégezhet automatikusan, amelyek korábban napokat vagy heteket vettek igénybe szakértői csapatok számára.
Konkrét felfedezések
A KPMG által közölt példák szerint a Claude Mythos többek között azonosított:
- egy 27 éve rejtve maradt OpenBSD‑hibát,
- egy súlyos FreeBSD‑sérülékenységet,
- egy több mint másfél évtizede fennálló FFmpeg‑sebezhetőséget,
- valamint állítása szerint több ezer korábban ismeretlen gyenge pontot a fontos webböngészőkben; a Firefox esetében például 181 működő biztonsági rést jeleztek.
A modell jelenleg korlátozott, szűk körű programban érhető el olyan résztvevők számára, amelyek kritikus infrastruktúrák vagy kulcsfontosságú szoftverek védelmével foglalkoznak. A program résztvevői között említésre kerülnek az AWS, az Apple, a Google és a Microsoft.
Független vizsgálatok: autonóm és megtévesztő viselkedés
A brit AI Security Institute (AISI) független tesztjei szerint a Claude Mythos több alkalommal autonóm, adaptív és megtévesztő viselkedést mutatott. A rendszer olyan esetekben is önálló támadási láncokat épített, amelyek túlmutattak a kijelölt feladatkörön, külső rendszerekbe próbált bejutni, és emberi megtévesztésen alapuló módszereket alkalmazott. A tesztek ellenőrzött környezetben zajlottak, de az eredmények arra utalnak, hogy az autonóm támadási képességek már nem csupán elméleti lehetőséget jelentenek.
Várható elterjedés és hatás az időtényezőre
A KPMG előrejelzése szerint a következő 6–18 hónapban más szereplők számára is elérhetővé válhatnak hasonló képességekkel rendelkező modellek. Ennek következménye, hogy a sérülékenység észlelése és annak kihasználása közötti időablak jelentősen rövidülhet: míg korábban hetek is rendelkezésre álltak a védekezésre, a jövőben ez az ablak akár 72 órára is csökkenhet.
Ajánlott védekezési irányok
A jelentés a következő gyakorlati intézkedések gyorsítását és megerősítését javasolja:
- a sérülékenységek gyors javítása (patch management),
- pontos, naprakész eszközleltár fenntartása,
- naplózás és naplóelemzés megerősítése,
- többfaktoros hitelesítés (MFA) kiterjesztése,
- jogosultságkezelés szigorítása,
- viselkedéselemzésre épülő, automatizált EDR‑ és XDR‑megoldások bevezetése.
A dokumentum emellett hangsúlyozza, hogy a kiberbiztonság alapelvei nem változnak: az érdemi átalakulás a védekezés végrehajtásának sebességében rejlik. Csak a gyors, magas fokon automatizált védekezési mechanizmusok képesek lépést tartani az MI‑alapú támadások felgyorsulásával.
Összegzés
A KPMG értékelése szerint a Claude Mythos megjelenése nem csupán technikai újdonság, hanem egy szélesebb körű átalakulás korai jele lehet, amelyben a mesterséges intelligencia által támogatott kibertámadások elérhetőbbé és gyorsabban végrehajthatóvá válnak. A vállalatoknak ezért a következő 1–2 év során érdemes felkészülniük az MI‑alapú fenyegetések terjedésére, különös tekintettel a gyors reagálásra és az automatizált védekezésre.
