A mesterséges intelligencia (AI) nem bukásba viszi, de jelentősen átalakítja a magyar üzleti szolgáltató központok (BSC) működését — ezt hangsúlyozta Shadeh Fadi a HIPA (Hungarian Investment Promotion Agency) konferenciáján. A HIPA most közzétett elemzése szerint 2026-ban Magyarországon 259 üzleti szolgáltató központ működik, amelyekben összesen mintegy 119 500 ember dolgozik.
A számok a szerkezetváltást mutatják: a központok száma egy év alatt 5,7 százalékkal nőtt, miközben a foglalkoztatás mindössze 0,8 százalékkal emelkedett. Ez azt jelzi, hogy az új irodákhoz már kevesebb új munkavállaló társul, és a létszám önmagában egyre kevésbé tükrözi egy központ teljesítményét.
AI-elfogadás és munkakör-átalakulás
A HIPA-kutatás szerint a magyar központok 91 százaléka már bevezette vagy éppen bevezeti az AI-technológiát. A központok 42 százaléka jelezte, hogy leépítette az alacsonyabb hozzáadott értékű feladatokat, és ennek helyére összetettebb munkákat hozott az országba. A részletes adatokból kiderül, hogy közel felük a digitalizációhoz és automatizációhoz kapcsolódó létszámcsökkenést jelentett.
Shadeh Fadi arra figyelmeztetett, hogy az AI használata gyorsabban terjed, mint a stratégiai tervezés: világos célok és megfelelő képzés nélkül a vállalatok könnyen költhetnek olyan eszközökre, amelyek nem hoznak érdemi működési javulást. Az automatizált adatgyűjtés akkor válik üzleti előnnyé, ha a felszabaduló munkaidő jobb elemzésre, gyorsabb döntésekre vagy több elvégzett feladatra fordítódik.
Verseny: olcsóbb helyszínek és AI-vezérelt nyugat
A kutatás rávilágít arra a kettős nyomásra, amit Magyarországon éreznek: egyrészt az alacsonyabb költségű ázsiai és dél-amerikai helyszínek versenyeznek ugyanazokért a megbízásokért, másrészt a nyugati központok AI-alkalmazásokkal hatékonyabbá válva csökkenthetik a költségelőnyt. Shadeh az Everest Group vizsgálatát idézve megjegyezte, hogy a világ kétezer meghatározó vállalatának 65 százalékának még nincs saját globális kompetenciaközpontja, így a központosításnak továbbra is van tere.
Példaként elhangzott: egy jól felkészült, AI-t használó amerikai vagy nyugat-európai munkatárs akár öt–hat kolléga teljesítményét is elérheti, ami azt jelenti, hogy ha a teljesítménykülönbség meghaladja a bérkülönbséget, a magasabb bérezésű munkavállaló is versenyképes lehet.
Működési modellek és szolgáltatási fókusz
A HIPA szerint a magyar központok 66 százaléka elsősorban saját vállalatcsoportját szolgálja ki, 20 százalékuk külső ügyfeleknek dolgozik, 13 százalék pedig vegyes modellt követ. Ennek gyakorlati következménye, hogy a magyar egységek legtöbbször a saját anyavállalat más országban működő központjával versenyeznek a funkciókért és bővítési keretért.
Szakterületi megoszlás: a dolgozók 27 százaléka pénzügyi, számviteli és kontrolling feladatokat lát el, 13 százalék dolgozik informatikai területen, 11 százalék HR-ben, 8 százalék beszerzésben és logisztikában. A hagyományos háttérfunkciók továbbra is dominálnak, de egyre inkább a szakértelem és a döntési jogkör határozza meg gazdasági értéküket.
Munkaerőpiaci trendek és képzés
A fluktuáció csökkent: a vizsgált központoknál az éves fluktuáció 14-ről 11 százalékra mérséklődött, a külföldi állampolgárok aránya pedig 25-ről 21 százalékra csökkent. Shadeh szerint ehhez hozzájárulhatnak a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának szabályozási nehézségei.
A kutatás alapján a dolgozók 81 százaléka diplomás, és a központok több mint negyven nyelven szolgáltatnak. Shadeh a szélesebb kapcsolódó tevékenységeket is beleszámítva több mint 300 ezres, potenciálisan megszólítható szakemberkört említett, de hangsúlyozta, hogy ez a bázis nem automatikusan kész tartalék: az átlépéshez képzésre, nyelvtudásra és vállalati tapasztalatra is szükség van. Ennek segítése érdekében az egyetemekkel és képzőhelyekkel való együttműködés gazdasági haszonnal járhat.
Budapest és vidéki központok szerepe
Budapest már most a tudásintenzív szolgáltatásokra szakosodott, és a magyar BSC-foglalkoztatás körülbelül 85 százalékát adja. Az ABSL adatai szerint a budapesti régió üzleti szolgáltatási foglalkoztatásának 53,2 százaléka tudásintenzív, szemben az európai 42,96 százalékos átlaggal; a vizsgált 50 régió között Budapest ebben az arányban a negyedik, míg az ilyen munkakörök számát tekintve a huszonkilencedik.
Debrecen, Szeged, Pécs és Miskolc más lehetőséget kínálnak: a négy városban összesen mintegy 95 ezer hallgató tanul. A vidéki központok a hagyományosabb szolgáltatói feladatokkal indulva fokozatosan építhetik azokat a szakembergárdákat, amelyek később összetettebb feladatokat is átvehetnek.
Jövőbeni kilátások és befektetésösztönzés
A kutatás szerint a központok 75 százaléka tervezi, hogy további magasabb hozzáadott értékű funkciókat hozna Magyarországra. A HIPA által támogatott 13 BSC-projekthez 2025-ben 3 236 új munkahely kapcsolódott, de ez nem azonos az ágazat nettó létszámnövekedésével.
A következő években a befektetésösztönzés értékeléséhez több információra lesz szükség annál, hogy hány új állás kapcsolódik egy projekthez: fontosabb mutatók lehetnek a globális folyamatok irányítása, a technológiai tudás és az egy dolgozóra jutó hozzáadott érték. Végső soron az dönti el Magyarország versenyképességét, hogy a központok a létszám helyett tudással és nagyobb hozzáadott értékkel legyenek képesek versenyezni az olcsóbb és az AI-vezérelt nyugati alternatívákkal szemben.
