Az OpenAI közzétette, hogy az elmúlt két és fél évben számos esetben észleltek fenyegető szereplőket, amelyek a modelljeiket kibertámadásokhoz, covert befolyásműveletekhez, csalásokhoz és a Használati Szabályzat megsértéséhez próbálták felhasználni. A szolgáltató most két, AI-t is alkalmazó, de hagyományos technikákat és hálózati műveleteket is bevető befolyáskampányt tiltatott le — az egyik orosz, a másik iráni eredetű volt.
Mindkét művelet komplex „hamis front” entitásokat létesített, amelyeken keresztül geopolitikai és konfliktuskapcsolatos üzeneteket mostak át célközönségek felé. Az iráni kampány hét kitalált „újságíró” névvel dolgozott, amelyekkel hosszabb elemző cikkeket ajánlott be kis- és közepes méretű online sajtóorgánumoknak világszerte. Az orosz művelet pedig feltűnő módon toborzott, és látszólag kihasznált helyi szereplőket Latin-Amerikában, hogy egy terepen működő „think tanket” üzemeltessen.
Miért számít fontosnak ez a két ügy?
- Mindkét kampány több dimenziós taktikákat alkalmazott: hosszabb cikkek, tömeges kommentek, hamis „szivárogtatott” dokumentumok és hanganyagok, valamint belső jelentések AI-vel történő szerkesztése szerepelt a repertoárban. Az orosz műveletnél különösen hangsúlyos volt az AI-vel készített belső riportálás.
- Az AI nem feltalált új módszereket annyira, mint hogy meglévő, korábban is ismert befolyásműveleti struktúrákat gyorsabbá, olcsóbbá és nyelvileg meggyőzőbbé tett.
- Mindkét kampány sikerrel juttatta el tartalmait valós médiaplatformokra — nem csupán közösségi megosztásokra —, ami a terjedés és hatás szempontjából különösen veszélyessé teszi őket.
Orosz művelet: „Dark Clark” – működés Latin-Amerikában
OpenAI egy oroszországi eredetű ChatGPT-fiókklasztert tiltatott le, amelyet a vállalat szerint VPN-en keresztül, Oroszországból értek el. A kampány célpontjai több latin-amerikai ország voltak; a fő célok között Ukrajna megítélésének rontása szerepelt, de voltak kifejezetten helyi politikai beavatkozások — különösen Argentínában és Bolíviában.
A szereplők három fő feladatra használták ChatGPT-t:
- belső jelentések írására és frissítésére, amelyekről később számoltak be egy ismeretlen felettesnek;
- ilyen jelentések alapján üzemeltetett vagy irányított tartalom előállítására; és
- a Social Research Center (SRC) nevű, Latin-Amerikára fókuszáló, önkényesen hivatkozott „kutatóplatform” teljesítményének dokumentálására.
A Dark Clark különlegességei
- A jelentések szerint a kampány sikeresen „co-optált” helyi alkalmazottakat, akik a SRC-nek dolgoztak — a bizonyítékok szerint ezek az alkalmazottak nem tudták, hogy orosz irányítás alatt állnak. A jelentések foglalkoztak toborzási és elbocsátási döntésekkel, fizetési rendszerekkel és kutatási projektek menedzsmentjével.
- Open-source nyomok alapján a kampány által állított néhány álhír elég széles körben elterjedt ahhoz, hogy tényellenőrzések és hivatalos cáfolatok születtek. Egy, Peruban állítólagosan elültetett hamis e-mailes incidens például Ukrajna és Lengyelország közötti feszültségekbe is belekapaszkodott.
Konkrét taktikai példák (2024–2026)
- A jelentések szerint 2024-ben a csoport két kampányt folytatott Argentínában, amelyek közül az egyik hamis híresztelés szerint Javier Milei elnöknek luxus kutyanyakörveket vásároltak; másik állítás szerint helyi szereplőket fizettek le utcai graffiti festésére. Ezeket a narratívákat később nyilvános források „Politology” vagy „La Compania” néven azonosították.
- 2026 májusában állítólag létrehoztak egy hamis e-mailcímet Líma Oktatási Igazgatósága nevében, és iskolákat utasítottak Ukrajnának szentelt program megtartására a Kulturális és Nyelvi Sokszínűség Napján (május 21.); az ügyből médiaanyagok és nemzetközi reakciók születtek.
- Ugyancsak 2026 áprilisában Ecuadorban hamis videoklip és hamis hangfelvétel terjedt, amelyek szerint a kormány toboroz fiatalokat Ukrajnába; tényellenőrzők cáfolták ezeket.
A SRC és a tartalom
A webes nyilvántartások alapján az SRC oldalán több mint 60 eredeti cikket találtak; a nagy többség eredeti tartalomnak tűnt, ami megkülönbözteti ezt az akciót más, többnyire plagizáló, korábbi hamis think tankektől. A kampányra vonatkozóan OpenAI a Breakout Scale-en (1–6) a 5-ös kategóriába sorolta ezt az orosz műveletet — ez az első olyan 5-ös besorolású ügy, amelyet a vállalat az elmúlt másfél-két évben zavar le.
AI-használat a gyakorlatban
Bár a legtöbb esetben a szereplők nem közvetlenül AI-vel gyártották a kampánycikkeket, rendszeresen kérték a modell segítségét belső jelentések megfogalmazásához, fordításokhoz, hang- és szerkesztési forgatókönyvekhez, és időnként a frontvállalat arculatának „nyelvi korrekcióihoz”.
Iráni művelet: „Bogus Bylines” — hamis újságírói névjegyekkel cikkeket elhelyezni
Az OpenAI egy iráni eredetű ChatGPT-fiókklasztert is letiltott. A szereplők perzsa nyelven promptoltak, perzsa és angol nyelvű anyagokat állítottak elő, és VPN-sel rejtették el helyüket.
Főbb jellemzők
- A kampány hét különböző hamis aláírást használt („Ervin B. Hoskins”, „Noah Lamington”, „Sophia Gonzalez”, „Michael Harrison”, „Ericka Feusier”, „Jenny Williams”, és „Alice Johnson”), ezért a műveletet OpenAI „Bogus Bylines”-nek nevezte.
- A legtöbb tevékenység a US–Iran konfliktus köré épült: hosszú formátumú cikkek, kommentcsomagok közösségi médiára és belső riportok finomhangolása.
- Open-source vizsgálattal majdnem 100 cikket azonosítottak ezekkel a névjegyekkel körülbelül egy tucat online lapban; a megjelenő kiadók kis- és közepes méretű, nem ritkán nemzetközi-politikára és Közel-Keletre fókuszáló oldalak voltak.
Miben volt hatékony, és miben nem?
- A hamis újságírói névjegyekkel publikált cikkek elhelyezése viszonylag sikeres volt: a talált cikkek időrendje 2025. július és 2026. október között terjedt, és a publikációk száma nőtt a US–Iran konfliktus kirobbanása után. Ennek a munkafolyamatnak az IO Breakout Scale szerinti értékelése: Category 4.
- Ezzel szemben a tömeges kommentelési akciók gyakran alacsony láthatóságúak voltak; a felhasználói aktivitás (lájkok, megosztások) általában kicsi volt, és az operátorok belső riportálásaiban használt módszerek a megjelenést gyakran túlértékelték. Ennek a résznek az értékelése: Category 2.
Módszertan és álcázás
A szereplők ChatGPT-t használtak hosszabb angol nyelvű cikkek szerkesztésére és a szerkesztőknek küldendő pitch-ek megfogalmazására. A modellel tökéletesített cikkeket beadták több online lapnak; egyes személyes profilokat több platformon is „megerősítettek” (például Michael Harrison több felületen is jelen volt). Az Instagram/X átláthatósági beállítások viszont Iránhoz köthető helyszínt mutattak a művelet bizonyos fiókjaihoz.
A kommentáradatok és a belső self-review
A szereplők rendszeresen kérték a modellt kommentek tömeges generálására (angol és perzsa nyelven), valamint belső prezentációk és hatásmérő jelentések formázására. Az egyik visszatérő trükk az volt, hogy az „impakt” mérésére olyan nézettségi számokat használtak (például a bejegyzés nézettsége a komment közzététele előtt és után), amelyek nem különítik el a kommentek valós hatását a bejegyzés önálló népszerűségétől — így a beszámolt eredmények jelentősen eltúlzottak lehettek.
Összegzés és következmények
- OpenAI szerint az AI nem helyettesítette, hanem hatékonyabbá tette a korábbi, már meglévő befolyásműveleti módszereket: gyorsabb szerkesztést, nyelvi helyességet és belső dokumentációt biztosított.
- A két felfüggesztett művelet közül az orosz originálú Dark Clark a Breakout Scale alapján Category 5-ös volt — az első ilyen besorolás, amelyet a vállalat felfedett —, míg az iráni Bogus Bylines a cikkelhelyezések miatt Category 4-et ért el.
- OpenAI információkat osztott meg a releváns hatóságokkal és iparági partnerekkel, és célja a további kutatás és zavarás megkönnyítése, valamint a hamis frontok felelősségteljes feltárásának támogatása.
A jelentés rávilágít arra, hogy a hamis személyekre és frontvállalatokra épülő befolyásműveletek komplex, többrétegű rendszerei hogyan használják ki a médiaplatformok gyenge pontjait — és hogy a valós médiamegjelenésre törekvő kampányok jelentik a legnagyobb kockázatot a széles közönségre gyakorolt hatás szempontjából.
