Az európai kötvénypiacra újabb nyomás nehezedhet, miután egyre több amerikai technológiai vállalat fordul európai befektetők felé, hogy mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos beruházásaikat finanszírozza. A folyamat növeli a vállalati kötvénykínálatot euróban, angol fontban és svájci frankban, és a piaci szereplők szerint más cégek, valamint kormányok hitelfelvételét is drágíthatja.
Mi történt mostanában
Alphabet a hétfőn indított idei második euróalapú kötvénykibocsátását követően, miután májusban már 9 milliárd euró értékben vont be forrásokat. A piac szereplői arra számítanak, hogy további nagy technológiai vállalatok — köztük a Meta, az Amazon és a Microsoft — is növelik az Egyesült Államokon kívüli hitelfelvételt, hogy finanszírozni tudják nagyszabású MI-infrastruktúra-fejlesztéseiket.
Mekkora lehet a kibocsátási hullám?
A Fidelity International kötvénybefektetésekért felelős befektetési igazgatója, Marion Le Morhedec szerint Európa eddig lemaradt az Egyesült Államok mögött a technológiai szektor kötvénykibocsátásában, de most jelentős felgyorsulás jöhet: becslése szerint jelenleg 40–60 milliárd euró értékű kötvénykibocsátás van előkészületben. Az LSEG adatai alapján az amerikai piacokon az év eleje óta több mint 250 milliárd dollár értékben bocsátottak ki technológiai szektorra kapcsolódó kötvényeket (ez 81 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest), míg Európában a kibocsátások összértéke 39,3 milliárd dollár volt (kb. 5 százalékos éves növekedés).
A BNP Paribas előrejelzése szerint a befektetésre ajánlott minősítésű, euróban denominált vállalati kötvények nettó kínálata 2027-re 83 százalékkal, 192 milliárd euróra emelkedhet az idei 105 milliárd euróról. Giulio Baratta, a BNP Paribas befektetésre ajánlott minősítésű kötvények finanszírozásával foglalkozó üzletágának globális társigazgatója azt mondta, hogy az amerikai vállalatok külföldi kötvénykibocsátásai — a piacon „reverse Yankee” (fordított Yankee) néven ismert tételek — a 2027-es teljes kínálatból várhatóan mintegy 80–90 milliárd eurót tehetnek ki, döntően a legnagyobb technológiai szereplők kibocsátásaiból.
Miért vonzó Európa a kibocsátók számára?
A külföldi devizában történő kötvénykibocsátás lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy csökkentsék globális eszközeik árfolyamkockázatát, miközben kihasználják az európai piacok relatív alacsonyabb finanszírozási költségeit és a fejlett, nagy likviditású tőkepiacokat.
Piaci következmények: hozamok és hozatelvárások
A nagy mennyiségű új kibocsátás kettős hatással járhat: egyrészt bővíti a befektetők számára elérhető, jó hitelminősítésű vállalati kötvények kínálatát; másrészt azonban emelheti a hitelfelvételi költségeket más európai vállalatok és kormányok számára. A piaci adatok szerint az ICE BofA Euro Investment Grade index eszközcsere-felárai (asset-swap spread) múlt hónapban 11 bázisponttal emelkedtek, ami tükrözi, hogy a befektetők nagyobb hozamkompenzációt várnak a vállalati kötvények tartásáért a kamatcsereügyletekhez képest.
Elemzők szerint a kibocsátók valószínűleg magasabb hozamot kínálnak majd a befektetőknek, hogy elegendő keresletet biztosítsanak, ami más kibocsátók finanszírozási költségeit is növelheti. Ráadásul az európai befektetők kevésbé vannak hozzászokva a több futamidejű, nagyszabású kötvénytranzakciók felszívásához, amelyek az Egyesült Államokban gyakoribbak.
Válaszlépések a rövidebb futamidők felé
A befektetők kereslete eddig képes volt felszívni a növekvő kínálatot, de az elemzők szerint a 10–20 milliárd eurós óriáskibocsátások sorozata már komoly próbára teheti a piacot, különösen ha több vállalat egyszerre lép piacra. Ennek következtében egyes európai kibocsátók és portfóliókezelők rövidebb lejáratokat választanak: Christian Hantel, a Vontobel portfóliómenedzsere szerint a korábban megszokott tízéves futamidejű kötvények helyett most inkább öt–hét éves lejáratokat részesítenek előnyben.
Hatás az állampapírpiacokra és a politikai reakció
A további vállalati kötvénykibocsátások az állampapírpiacokra is nyomást gyakorolhatnak, amelyek már most is sérülékenyek a költségvetési és inflációs kockázatokkal kapcsolatos aggodalmak miatt. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke a múlt héten megjegyezte, hogy a technológiai óriások kötvénykibocsátásai hozzájárultak az állampapírhozamok emelkedéséhez.
A piaci szereplők különösen figyelik, milyen volumenű, MI-hez kapcsolódó, hosszú lejáratú kötvények jelennek meg, és ez milyen hatással lehet az állampapírhozamokra — mutatta be Owen. A technológiai óriások papírjai általában jó hitelminőséget képviselnek, és jellemzően magasabb hozamot kínálnak, mint az államkötvények, így versenyt teremtenek a befektetői forrásokért.
Összegzés
Az amerikai technológiai vállalatok európai kötvénykibocsátásainak erősödése növelheti a vállalati kötvénykínálatot, ami rövid és középtávon nyomást gyakorolhat a hozamokra és a befektetők keresletére. Piaci szereplők szerint a kibocsátások volumene, lejárati összetétele és időzítése döntő lesz abban, hogy mekkora hatása lesz ez más vállalatok és kormányok finanszírozási költségeire.
